Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

körülmények között használhatatlan, legalábbis ilyen értelmű korlátozott tartalom mellett, helye lehet szolgalmi jog alapításának. Egyébként szolgalmi jog kényszerű alapításánál a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit kímélve kell eljárni. (P. törv. V. 20 068/1973. sz., BH 1973/10. sz. 373.) 93. Az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) átjárási szolgalmi jog bírósági egyezség alapján sem jegyezhető be, ha az egyezség megkötésében az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosult (telekkönyvi tulajdonos) nem vett részt [1972. évi 31. sz. tvr. 15. §, 26/1972. (XII. .31.) MÉM sz. r. 77. §]. A járási és városi földhivatal telekkönyvi részlege határozatával a járásbíróság végzésével jóváhagyott egyezség alapján gyalog és szekérrel való átjárási telki szolgalmi jog bejegyzését rendelte el a k-i telekkönyvi betétben felvett közös tulajdonban álló ingatlanokra. A perben B. L. és felesége telekkönyvi tulajdonostársak nem vettek részt, az ő vonatkozásukban a perben félként részt vevő S. M. azt állította, hogy az ingatlanilletőségeknek vétel jogcímén telekkönyvön kívüli tulajdonosa. K. L., B. L. és felesége a határozat megváltoztatását kérték. Az első fokú bíróság végzésével a kérelmeket elutasította, és a másodfokú bíróság ezt a végzést helyben hagyta. A végzés indokolása szerint az illetékes földhivatal telekkönyvi részlege a határozatát jogerős bírósági határozat alapján hozta meg, és annak foganatosítása is ezen az alapon történt. Utalt még a bíróság az 1972. évi 31. sz. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtása tárgyában kiadott 26/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 77. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a telekkönyvi részleg a bejegyzést jogerős bírósági határozat alapján elrendelheti és foganatosíthatja. A bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Tvr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint bejegyzésnek olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző, illetőleg a bíróság által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés alapjául szolgált jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszüntetését igazolja. A (2) bekezdés szerint pedig bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. A Pp. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek. Ezek szerint tehát a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján az idézett jogszabályi rendelkezések folytán bejegyzésnek helye lehet. A Tvr. 15. §-ának (5) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy az ingatlannyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki jogosultként már szerepel vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. Az adott esetben az ingatlannyilvántartásból (a telekkönyvi betétekből) kitűnik, hogy az egyezség megkötése idejében az ingatlanoknak a tulajdonosai P. A. és felesége voltak, akik pedig a perben nem vettek részt. A bíróság előtt kötött egyezség szövegéből is kitűnik, hogy S. M. alperes a perben úgy szerepelt, mint aki a P. A. és felesége közös tulajdonában 130