Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

levő ingatlanoknak vétel folytán ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli tulajdonosa. A perben S. M. csak állította, hogy ő megvásárolta P.-éktől az említett ingatlanokat, telekkönyvi tulajdonos azonban soha sem volt. A szóban levő ingatlanoknak akkor még P. A. és felesége voltak a tulajdonosai. P.-ék pedig az említett ingatlanaikat nem S. M.-nek, hanem B. L.-nek és feleségének adták el, és az ingatlanokra a tulajdonjog bejegyzése B. L. és felesége javára 1969-ben megtörtént. Ezek szerint a bíróság végzésével jóváhagyott bírói egyezségben S. M. alperes mint olyan személy engedélyezte az átjárási telki szolgalmi jognak a bejegyzését az ingatlanokra vonatkozóan, aki telekkönyvi tulajdonos nem volt és így telki szolgalmi jogot nem létesíthetett. Ez a körülmény az egyezség szövegéből is kitűnik. A szolgalmi jogok létesítése a szomszédos ingatlanok között azok terhére, illetőleg részben mindenkori tulajdonosai javára kölcsönösen történt. Bár azok létesítésében részben ingatlannyilvántartásban szereplő (telekkönyvi) tulajdonosok (K. L. és felesége) is részt vettek, a már kiemelt hiányosság miatt azonban a telki szolgalmi jog bejegyzését a Tvr. 15. §-ának (5) bekezdésében írt rendelkezés akadályozta. A járási és városi földhivatal telekkönyvi részlegének tehát a bejegyzés iránti kérelmet el kellett volna utasítania, ehhez képest az ügyben eljárt első és másodfokú bíróságoknak a földhivatali határozat megváltoztatására irányuló kérelmet elutasító végzése törvénysértő. (P. törv. I. 20 415/1974. sz., BH 1975/5. sz. 219.) 94. Bányaszolgalmi jog alapítása esetén a tulajdonost az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenés miatt kártalanítás illeti meg [Bt. 46. § (2) bek., Ptk. 164. § (1) bek.]. A b-i tkvi betétben felvett 1 kat. hold 1337 D-öl területű szőlő és gyümölcsös művelési ágú ingatlan a felperesnek és tulajdonostársainak a közös tulajdona. Az ingatlan mezőgazdasági övezetbe tartozik, amelyen 10 négyzetméteres szerszámkamra, illetve hétvégi ház építhető. Az ingatlanon 40 négyzetméter alapterületű hétvégi ház áll. Az ingatlan B-n, a T. utca és a K. utca sarkán fekszik. Előtte a T. utca túlsó oldalán az alperesek és a perben nem álló N. Vállalat, illetve jogelődeik — részben még az 1940-es évek elején — olaj- és gázcsöveket, valamint kísérő bányakábeleket fektettek le úgy, hogy közepén az N. Vállalat, ennek a perbeli telek felé eső oldalán a II. r. alperes, ellenkező oldalán pedig az I. r. alperes vezetéke halad. A II. r. alperes vezetéke az ingatlan déli végéhez 5 méter távolságra van és észak felé haladva tőle fokozatosan távolodik. Az államigazgatási hatóság az ingatlanra szolgalmi jog bejegyzését engedélyezte az 1960. évi III. tv. 46. §-ának (2) bekezdése, illetve a 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet 32. §-ának (3) bekezdése alapján az N. Vállalat javára olyan tartalommal, hogy a vezeték nyomvonalának mindkét oldalán 30—30 méteres sávon belül semmiféle magas- vagy mélyépítési munkát nem szabad végezni. A vezeték nyomvonalának középpontjától számítva bal oldalon 8, jobb oldalon 3 méter távolságon belül közepes és alacsony törzsű gyümölcsfákat, végül balra 11, jobbra 6 méteres távolságon belül magas törzsű gyümölcsfákat ültetni tilos. Tilos a nyomvonaltól balra 10 méteren, 132