Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

rongálás következménye — nem is a haszonélvező, hanem a tulajdonos kötelessége. A szakértő véleménye alapján tehát nem állapítható meg. hogy az alperes az ingatlant rendeltetésellenesen használta, illetőleg rongálta. Helytállóan mutat rá az óvás arra is, hogy ha a haszonélvező a tulajdonos ellenőrzési jogának vagy az épület karbantartására vonatkozó jogainak gyakorlását korlátozza, a tulajdonos általában tűrésre irányuló perrel is ki tudja kényszeríteni azt, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa. A tulajdonos tehát — hacsak az érdekeit súlyosan veszélyeztető következmények elhárítása a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a haszonélvezőnek a biztosíték adására kötelezését nem teszi szükségessé — előzetes felhívásának eredménytelensége után elsősorban azt kérheti, hogy a haszonélvező az ellenőrzési jogának gyakorlását és az ingatlan szükséges karbantartását tűrje. Emellett a perben eljárt bíróságok nem is vizsgálták, hogy a felperesnek az alperes által lakott ház helyreállítására, karbantartására vonatkozó szándéka komoly-e, továbbá hogy a felperes a házingatlant valóban tataroztatni akarta, és ebben őt az alperes magatartása akadályozta-e meg. Az eljárt bíróságok tehát megalapozatlanul és törvénysértéssel hozták meg ítéletüket; ezért a Legfelsőbb Bíróság az első és másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban fel kell hívni a felperest, hogy a szóban vagy előkészítő iratban részletesen és határozottan adja elő, hogy az alperes mivel valósította meg a házingatlan rendeltetésellenes használatát, s ő milyen előkészületeket tett a helyreállítási munkákkal kapcsolatban. Mindezekre az alperest is meg kell hallgatni és fel kell hívni a felperest, hogy szükséghez képest az ide vonatkozó bizonyítékait is jelentse be. Amennyiben a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztése az új eljárás adatai alapján szükségesnek és indokoltnak mutatkozik, vizsgálni kell, hogy az kiterjedhet-e a házingatlanon kívül az alperes haszonélvezetével terhelt, a másodfokú bíróság által felsorolt egyéb ingatlanokra is. Egyébként a felperesnek idevonatkozóan is pontos kérelmet kell előterjesztenie, vagyis hogy milyen helyrajzi számú ingatlanokra kéri a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztését. (P. törv. IV. 20 395/1972., BH 1973/2. sz. 63.) i) Telki szolgalom 91. Ha a földrészlet nincs összekötve közúttal, s a megfelelő bejárás más módon sem biztosítható, a szomszédos ingatlan csak a valóban indokolt mértékben terhelhető az átjárás szolgalmával (Ptk. 164., 166. §). A perbeli 121 D-öl területű ingatlan egymás között egyenlő arányban az alperesek tulajdona. Ennek közvetlen szomszédságában fekszik az I. r. felperes tulajdonában álló 82 d-öl területű ingatlan. E két ingatlan mögött terül el a 111 D-öl területű ingatlan, mely a II. r. felperes tulajdona. E három ingatlan valamikor egy egységes ingatlanból alakult ki, és a megosztás után az a helyzet állott elő, hogy a felperesek saját ingatlanaikat az alperesi ingatlanon keresztül közelítették meg. Az alperesek 1961. évben az 126