Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)
83. A házastársak által OTP-kölcsön igénybevételével épített ház közös tulajdonának megszüntetésénél — abban az esetben, ha a bíróság az egyik házastársat (volt házastársat) feljogosítja a másik házastárs (volt házastárs) tulajdoni hányadának magáhozváltására — az ellenérték meghatározásánál a még fennálló kölcsöntartozás összegét megfelelően figyelembe kell venni. Ez a feleknek az OTP-vel szemben a kölcsönszerződés álapján fennálló kötelezettségét nem érinti [Ptk. 148. § (2) bek., 338. §, Csjt. 31. §]. (P. törv. II. 20 018/1975. sz., BH 1975/9. sz. 413. — L. 417. sorszám alatt.) 84. Házas-ingatlan közös tulajdonának megszüntetése során a bent nem lakó tulajdonostárs önkéntes kötelezettségvállalás nélkül nem kötelezhető arra, hogy a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát magához váltsa [Ptk. 148. § (2) bek. PK 10. sz. III. pont]. A per tárgyát tevő házingatlan 6%ooo részben a felperesek, 940/iooo részben az, alperes tulajdona. A tulajdoni aránynak megfelelően az I. emelet 2. szám alatti két szobás, összkomfortos lakás a felpereseké. A lakásban ez idő szerint bérlő lakik. A felperesek keresetükben a közös tulajdon megszüntetését oly módon kérték, hogy a bíróság az alperest a tulajdoni illetőségüknek magához váltására kötelezze. Az első fokú bíróság a peres felek között a közös tulajdont úgy szüntette meg, hogy a felperesek tulajdoni illetőségét az alperes kizárólagos tulajdonába adta és egyben arra kötelezte, hogy ennek fejében 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 137 577 Ft-ot, amely összeg a felperesek illetőségének a szakértő által megállapított ellenértéke. A felperesek által illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt 8250 Ft kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Végül arra kötelezte még az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 4720 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az első fokú bíróság döntését a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fenntartotta az első fokú eljárásban is kifejtett azt az álláspontját, hogy az alperes nem kötelezhető arra, hogy a felperesek tulajdoni illetőségét készpénz ellenében magához váltsa. A közös tulajdon megszüntetésének ez a módja az alperessel szemben nem alkalmazható. A közös tulajdont csereingatlan biztosításával kell megszüntetni. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányul. Az alperes fellebbezése alapos. Az első fokú bíróság a helytállóan [Pp. 206. § (1) bek.] megállapított — ítélkezése alapjául a Legfelsőbb Bíróság által is elfogadott — tényállás alapján téves jogszabály-értelmezéssel hozta meg döntését. A Ptk. 148. §-a szabályozza a közös tulajdon megszüntetésének lehetséges módját, változatait, és e rendelkezésekhez kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróság PK 10. sz. jogszabály-értelmező állásfoglalása. Az első fokú bíróság a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében szüntette meg a közös tulajdont oly módon, hogy az alperest kötelezte a felperesek tulajdoni hányadának magához váltására. Az első fokú bíróság jogi álláspontja és az ezen alapuló ítéleti döntése téves. 120