Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

is tekintettel méltánytalan lenne tőlük árverés útján tulajdonjogukat elvonni. Az első fokú bíróság a perbeli ingatlan 14/i6 részén fennálló közös tulajdonnak árverés útján történő megszüntetését rendelte el azzal, hogy a III—IV. r. alpereseknek összesen 2/ie tulajdoni illetőségét, valamint az általuk birtokban tartott lakrészek és mellékhelyiségek használatát a tulajdonosváltozás nem érinti. A legalacsonyabb árverési vételárat 237 500 Ft-ban állapította meg a bíróság és kötelezte az I. r. alperest, hogy az árverési vevőnek a vételtől számított 30 nap alatt kiürítve bocsássa birtokába az általa albérlet útján hasznosított udvari szárnyépületben levő két helyiséget, valamint a gazdasági év végén az ingatlanhoz tartozó kert 3/* részét. Kimondotta, hogy az árverés „egyéb használati jogosultságot nem érinthet". Az árverési eladási árból értékemelő beruházás címén az L r. alperest megillető összeget 38 000 Ft-ban állapította meg, s ennek levonása után a maradék eladási árból — az ítélet szerint — az I., II. és IV. r. felpereseket és az I—II. r. alpereseket tulajdoni arányaik szerinti összeg illeti meg. Feljogosította az árverési vevőt, hogy a vétel után saját tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését kérhesse s megállapította igényét az I. r. alperes által önállóan hasznosított két lakóhelyiségre, valamint a kert 3/4 részére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az első fokú ítéletet a felperesek és az I. r. alperes fellebbezéssel támadták meg. A felperesek kérték annak kimondását, hogy az árverés alá vont 14/ie illetőségnek teljes árverési vételára a tulajdoni arányoknak megfelelően illesse meg az egyes társtulajdonosokat. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. _A másodfokú bíróság az első fokú ítélet fellebbezett részét helyben hagyta. A mindkétfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 147. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor az alanyi és tárgyi feltételek vagy egyéb körülmények miatt a közös tulajdon megszüntetésének a Ptk. 148. §-ában meghatározott egyik módja sem alkalmazható. Ilyenkor a kereset elutasításának van helye. Különösen vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor a közös tulajdon megszüntetése a rendelkezésre álló módozatok mellett sérti a társtulajdonosok jogait és méltányos érdekeit. Helyes a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a perbeli ingatlan természetben nem osztható meg, az érdekelt társtulajdonosok anyagi helyzetére és egyéb körülményeire tekintettel pedig nincs lehetőség arra, hogy az egyik tulajdonos a másik tulajdonostárs illetőségét megválthassa. így valóban a közös tulajdonnak csupán árverés útján történő megszüntetési módja jöhetne számításba. A tényállásból azonban kitűnik, hogy a perbeli ingatlanon levő négy lakásban az I. r. alperesen, a III—IV. r. alpereseken mint társtulajdonosokon kívül M. L. és J. Sz.-né bérlők is laknak. Az árverési vevő tehát a jogerős ítélet szerinti árverési feltételek alapján a perbeli négylakásos ház eszmei 14/i6 részének a tulajdonjogát szerezné meg. A 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 3. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében azonban egy személy, illetőleg család tulajdonában csak 118