Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

bérlő (használó, tulajdonos) használta, az épületnek a szóban forgó lakás beépített térfogatára eső, a 25—28. § alapján megállapított érteket 40%-kal csökkenteni kell. Ilyen esetben a bérlőnek (használónak, tulajdonosnak) cserelakásra van igénye. Az utóbbi rendelkezés pedig úgy szól, hogy ha a kisajátított épületben lakó tulajdonos cserelakásra nem tart igényt, az épület értékét a 29. § (1) bekezdése alapján nem kell csökkenteni. Az adott esetben — és általában minden olyan esetben, amikor a részkisajátítás a tulajdonos által lakott épületet nem érinti — a tulajdonos cserelakásra a dolog természete szerint nem tart igényt, és így az általa lakott rész tekintetében a Kr. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti csökkentés nem alkalmazható. Egyébként is a tulajdonos által lakott ingatlan a forgalmi életben is teljes értékűnek tekintendő, mert azt a tulajdonosnak módjában van beköltözhetően eladni, és így érte az ennek megfelelő vételárat elérni. Természetes viszont, hogy az értékveszteségnek az ingatlan tényleges értékéhez keU igazodnia. (P. törv. II. 21 124/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7200.) 70. Mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatában álló ingatlan kisajátításával összefüggésben az állami földhasználati jog viszszavonása esetén nemcsak a növényzet ellenértékét, hanem az egyéb károkat (értékveszteséget, az üzemátszervezés, áttelepítés és költözködés költségét) is meg kell téríteni [1965. évi 15. sz. tvr. 9., 16. §, a 9/1970. (IV. 21.) Korm. sz. r.-tel módosított 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 44., 45. §]. A földbeviteli kötelezettség folytán a felperesi termelőszövetkezet közös használatában levő ingatlanból az alperesi vállalat telephely bővítése végett 2 kat. hold 237 [H-öl terjedelmű területet kisajátítottak. A járási tanács vb igazgatási osztálya úgy rendelkezett, hogy a felperesi termelőszövetkezet használatában álló földekből 2 kat. hold 237 O-öl nagyságú rész tekintetében a földhasználati jogot visszavonja és ezt a területet az alperes kezelésébe adja. Megállapította, hogy a határozatban megjelölt területeken levő réti széna ellenértékeként a kisajátítást kérő 4700 Ft kártalanítást ajánlott fel, ezt az ajánlatot a felperes a zöldkárra korlátozottan elfogadta. A felperes keresetében az igénybevett terület és az állami tartalék terület „értéke" között f ennálló értékkülönbözet címén 35 264 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság a keresetet elutasította. Arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a földhasználati jog visszavonása esetén a növényzet ellenértékén felül kártalanításnak nem lehet helye. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 1965. évi 15. sz. tvr. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a kisajátítási cél megvalósításához mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatában álló földre van szükség, a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld megfelelő része tekintetében a földhasználati jogot kell visszavonni. A tvr. 16. §-ánák (1) bekezdése értelmében a földhasználati jog visz94