Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

ként 70 Ft, az azon felüli részért pedig 25 Ft kártalanítást állapított meg. A másodfokú bíróság a felperesek részére az ingatlanért megítélt kártalanítást leszállította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság a 9/1970. (IV. 21.) Korm. sz. rendelettel módosított 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet (R) 41. §-a és a Kr. 2—4. §-ai alapján minősítette a perbeli ingatlant. Az R. 41. §-a nem az ingatlan minősítésére vonatkozó szabály, hanem a mezőgazdasági ingatlannak minősülő földért járó kártalanítás módját szabályozza. Ugyanígy a Kr. 2—4. §-ai sem az ingatlan minősítésére vonatkozó szabályok, hanem azt a kérdést rendezik, hogyan kell megállapítani az R. 41. §-a és a Kr. 1. §-a szerint értékelendő föld művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét. Törvénysértő tehát a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a perbeli ingatlant e jogszabályok alapján minősítette mezőgazdasági művelés alatt álló és a Kr. 1. §-a szerint értékelendő földnek. Azt a kérdést, hogy a perbeli ingatlan teleknek tekintendő-e, a Kr. 16. §-a alapján kell eldönteni, ha pedig teleknek minősül, értékelésére nézve a Kr. 17—22. §-ai irányadók. A Kr. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a város (község) belterületének magánerőből történő beépítésre is kijelölt lakó- vagy üdülőterületi részén fekvő telek értékét kell az ott írt szabályok szerint megállapítani. Ha város (község) belterületének nem ilyen részén fekvő beépítetlen telekről van szó, az érték megállapításának a Kr. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint kell történnie, azzal azonban, hogy a 21. § (1) bekezdése értelmében az ilyen telek értékét is a 17. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani, ha a város (község) magánerőből történő beépítésre is kijelölt részét a telek tulajdonjogának megszerzését követően elkészített rendezési terv, illetőleg kiadott államigazgatási határozat jelölte ki más célra. Ha valamely ingatlan a város (község) magánerőből történő beépítésre is kijelölt belterületű részén fekszik, mezőgazdasági rendeltetésűnek még akkor sem tekinthető, ha időlegesen mezőgazdasági termelést folytatnak is rajta, mert az ilyen ingatlanok rendeltetése a beépítés, nem pedig a mezőgazdasági művelés. Az eljárt bíróságok az említett rendelkezések alkalmazása szempontjából lényeges körülményeket nem derítettek fel, így az ítéletük megalapozatlan is. Az eljárt bíróságok nem tisztázták azt, hogy a perbeli ingatlan a felperesek tulajdonjogának megszerzésekor magánerőből történő beépítésre is ki volt-e jelölve, vagy pedig a Kr. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendeltetésű (ipari terület, zöldterület stb.) volt-e. E körülmények tisztázása elengedhetetlen, ugyanis abban az esetben, ha a perbeli ingatlan — amint az az eljárás eddigi adataiból következtethető — a kisajátítás időpontjában a városrendezési terv sze89