Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

zében egyesült. Az alperes a tulajdonjoga alapján használta a 214. hrsz. ingatlant a többi ingatlan megközelítésére, ugyanazon tulajdonos több ingatlana vonatkozásában szolgalmi jog fennállásáról nem lehet szó [Ptik. 164. § (1) bek.]. A kifejtettek szerint helyes az első fokú bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, amely a felperes keresetét elutasította, s ugyanakkor törvénysértő a másodfokú bíróságnak az az ítéleti döntése, amely az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a birtokháborítást az alperes terhére megállapította és őt további birtokháborító magatartástól eltiltotta. (P. törv. I., 20 423/1970. sz., BH 1971/3. sz. 6693.) 1) Kisajátítás 62. Az a pince, amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, a földrészlet alkotórésze és mint ilyen, önálló ingatlanként nem telekkönyvezhető. A közterületekről nyíló pincék azonban önálló ingatlanként telekkönyvezhetők [54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. r. 3. § (1) bek. c) pont, 2/1960. (XII. 25.) ÍM sz. r. 1. § (1) bek. c) pont, 4. § (3) bek.].* A felperes tulajdonában állott az e-i tkvi betétben felvett 174 Q-öl és 40 O-öl területű beépített beltelki ingatlan. A felperes az ingatlant 1957. évben vásárolta a magyar államtól az OTP útján. A városi tanács vb igazgatási osztálya határozatával az ingatlanból kisajátított 40 Q-ölet. Az alperes kártalanításként 100 Ft-ot ajánlott fel •-ölenként. A felperes a felajánlott kártalanítást nem fogadta el. A telek után •-ölenként 400 Ft kártalanítás megállapítását kérte. Előadta, hogy a kisajátított telek alatt egy pince is van, amelyet az ingatlan megvétele után egy ideig használt is. A pince a telekkönyvben nincs feltüntetve, de kétségtelen, hogy a telekkönyvezetlen pince a tulajdona, hiszen az államosítás előtt a korábbi telektulajdonos tulajdona volt. A magyar áUamtól az egész ingatlant megvásárolta. Keresetében a pince után 10 000 Ft kártalanítás megállapítását kérte. A járásbíróság a perben szakértőket hallgatott meg. G. J. igazságügyi szakértő a pince újraelőállítási költségét 32 464 Ft-iban, jelenlegi értékét 22 725 Ft-ban állapította meg. T. I. ingatlanforgalmi szakértő a pince forgalmi értékét 16 000 Ft-ban, a telek forgalmi értékét •-ölenként 360 Ft-ban jelölte meg. N. J. igazságügyi szakértő szakvéleményében a telek értékét befolyásoló tényezőket határozta meg, a telek értékére vonatkozóan azonban szakvéleményt nem adott. A felperes a szakértői véleményre tekintettel a pince vonatkozásában keresetét 22 725 Ft-ra felemelte. Az alperes a perben érdemi védekezést nem terjesztett elő. A járásbíróság az alperest összesen 26 000 Ft kártalanítás megfizetésére kötelezte. A telek értékét •-ölenként 250 Ft-ban állapította meg, és a felajánlott 4000 Ft-on felül további 6000 Ft kártalanítás megfizeté* Lásd a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének e) pontjában> valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezést is. 80