Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

A fellebbezések részben alaposak. A perbeli telek % részben az I. r. alperes, XU részben pedig a II. r. alperes telekkönyvi tulajdona. A telken a felperes és az I. r. alperes a házassági együttélés ideje alatt épületet emeltek. A felperes kereseti igénye tulajdonjogának megállapítására és az ingatlan használatának rendezésére irányult. Az alperesek a rendezést jogos igényeik figyelembevétele mellett nem ellenezték. A Ptk. 97. §-ának (1) bekezdése értelmében az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a törvényhely (2) bekezdéséhez fűződő 1. számú állásfoglalása értelmében a föld és az épület tulajdonjogának elkülönülésére csak az ott meghatározott feltételek fennállása és a megállapodás írásbafóglalása esetén kerülhet sor. Minden más esetben a tulajdonjog kérdését a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdése alapján kell rendezni. Ez az elv értelemszerűen vonatkozik a tulajdoni hányadokra is. vagyis az sem lehetséges, hogy a föld tulajdonjoga és az azon levő felépítmény tulajdonjoga eltérő arányban legyen megállapítva. Eltekintve attól hogy a járásbíróság ítéleti rendelkezése végre sem hajtható, az a kifejtettek szerint jogszabálysértő is. A fentiek szerint a felperes és az I. r. alperes javára alkalmazandó a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdése. Mivel a felek nem ellenezték, hogy a II. r. alperes igénye tulajdonjoggal nyerjen kielégítést, a felperes pedig nem ellenezte, hogy a tulajdoni arány megállapításánál az I. r. alperest megillető külön vagyoni igény ugyancsak tulajdoni arányban nyerjen kifejezést, ezért a megyei bíróság a felek tulajdonjogát és annak arányát ezeknek a szempontoknak alapulvételével állapította meg. Az egész ingatlan értéke 103 400 Ft, melyből a felperes javára 47 500 Ft, az I. r. alperes javára 53 800 Ft, a II. r. alperes javára pedig 2100 Ft jelentkezik. A megyei bíróság ezeknek arányában a felperes tulajdonjogi illetőségét 23/50 (46/100) részben, az I. r. alperes tulajdoni illetőségét 26/50 (52/100) részben és a II. r. alperes illetőségét 1/50 (2/100) részben állapította meg és ennek megfelelően intézkedett a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése iránt is. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 569/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7196.) h) Közös tulajdon 41. A közös tulajdon megszüntetése iránti per- folyamatban léte nem akadálya annak, hogy bármelyik tulajdonostárs a saját tulajdonilletőségét szabadon értékesítse. A tulajdonostársak az elővásárlási jogukat ilyen esetben is gyakorolhatják, de a nyilatkozat megtételét nem halaszthatják a per befejezése utáni időpontra [Ptk. 139. § (1) bek., 145. § (2) bek., 147. §, 376. § (2) bek., 377. § (1) bek., PK 9. sz.]. A k-i tkvi betétben felvett összesen 242 négyszögöl terjedelmű telken épült házasingatlan 74 részben az I. r. és II. r. felperesek, % részben pedig az alperesek telekkönyvi tulajdona. Az I. és II. r. felperesek 1967. augusztus 18-án jognyilatkozat pótlása iránt indítottak keresetet az alperesek ellen. Arra hivatkoztak, hogy az 47