Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

általuk használt ingatlanrészen levő lakóépületet kívánják felújítani és bővíteni, építési engedélyt is kértek, de az építésügyi hatóság az en­gedélyt nem adta meg, mert az alperesek az építkezés engedélyezéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadását megtagadták. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását, majd az 1967. október 17-én tartott tárgyaláson előterjesztett viszontkeresetükben a közös tulajdon megszüntetését kérték, és kijelentették, hogy az I. és II. r. felperesek tulajdoni illetőségét 32 000 Ft-ért hajlandók megváltani. Az 1968. szeptember 17-én megtartott tárgyaláson az I. és II. r. fel­peresek bejelentették, hogy az y4 rész házilletőségüket az 1967. novem­ber 8-án létrejött adásvételi szerződéssel a III. és IV. r. felperesek be­költözhetően 105 000 Ft vételárért megvásárolták. Hivatkoztak az I. és II. r. felperesek még arra, hogy az alpereseket 1967. november 9-én felhívták elővásárlási joguk gyakorlására, az al­peresek azonban az 1967. november 13-án kelt levelükben kitérő választ adtak és nem gyakorolták elővásárlási jogukat. Az adásvételi szerződés megkötése után a III. és IV. r. felperesek az általuk megvásárolt lakrészbe beköltöztek. A felperesek az 1968. szeptember 17-én megtartott tárgyaláson elő­adták, hogy az eredeti kereseti kérelmük helyett a közös tulajdon megszüntetését kérik, mégpedig természetbeni megosztás útján. Ugyan­ezen a tárgyaláson az alperesek elálltak a közös tulajdon megszünteté­sére irányuló viszontkeresetüktől és bejelentették, hogy elővásárlási jogukkal élni kívánnak és a III. és IV. r. felperesek mint vevők által elfogadott 105 000 Ft vételárért hajlandók az I. és II. r. felperesek tu­lajdoni illetőségét megvásárolni. A felperesek ezután a viszontkereset elutasítását kérték. A perben meghallgatott szakértő véleménye szerint a perbeli ingatlan természet­beni megosztása csak abban az esetben volna hatóságilag engedélyez­hető, ha az eszmei y4 arányban tulajdonostárs felperesek 40,5 négy­szögöl területet kapnának az alperesek tulajdoni illetőségéből. Az 1968. november 20-i tárgyaláson az alperesek kijelentették, hogy „tulajdonközösség megszüntetése jogcímén és elővásárlás jogcímén is hajlandók az I. és II. r. felperesek házilletőségét beköltözhetőséggel 105 000 Ft-ért megvásárolni, illetőleg magukhoz váltani". Utóbb az al­peresek a 105 000 Ft-ot bírói letétbe is helyezték. A járásbíróság ítéletében ,,az alperesek elővásárlási jogának helyt adott". Kötelezte az alpereseket, hogy a felpereseknek az y4 házrészért 105 000 Ft-ot fizessenek meg akként, hogy a bírósági letétbe helyezett 105 000 Ft 60%-át 15 nap alatt, 40%-át pedig a lakás kiürítését, ille­tőleg birtokbaadását követő nyolc nap alatt fizessék meg. Kötelezte to­vábbá a bíróság a felpereseket arra is, hogy az alpereseknek a tulaj­donjog bejegyzésére alkalmas okiratot 15 nap alatt adják ki. A megyei bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben­hagyta, miután azt állapította meg, hogy az alperesek „elővásárlási jogra irányuló igénye nem tekinthető elkésettnek". Az első és másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet [Ptk. 139. § (1) bek.]. A tulajdonost 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom