Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

amely szerint a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül, szorosan összefügg a vadászati jogosultság tartalmát meghatározó rendelkezésekkel. Ezért az említett szaibály alkalmazásánál „vadászatra jogosult"-on azt a vadászatra jogosultat kell érteni, amelyiknek a vadászatra jogosultsága az elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vadra kiterjed. A vad tulajdonát tehát ez a vadászatra jogosult szerzi meg. Mindezekből az következik, hogy a) a. valamely vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad (akár nagyvad, akár apróvad) az ezen a vadászterületen vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha a vadászatra jogosultsága erre a vadra is kiterjed; b) a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott olyan vad tulajdonát pedig, amelyre az e területen vadászatra jogosult nem vadászhát, az a vadászatra jogosult szerzi meg, amelyiknek a vadászterületéről a vad kiváltott, feltéve, hogy erre a vadra vadászni jogosult. Az említettek irányadók az egyik vadászterületen megsebzett, de egy másik vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad tekintetében, továbbá akkor is, ha a vad elejtése vagy elfogása jogtalanul (pl. vadorzó által) történt. ÍJ. Az új állásfoglalás folytán a Polgári Kollégium 7. számú állásfoglalása meghaladottá vált. A vadkár megtérítése iránti igény érvényesítésével kapcsolatos 54. számú polgári kollégiumi állásfoglalás az 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült vitás kérdésekben adott elvi irányítást. Ezt a rendeletet a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. számú rendelet 34. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A Vr. egyes kérdéseket a kollégiumi állásfoglalásban adott iránymutatásnak megfelelően szabályoz, más kérdéseket illetően pedig az 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendeletben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezért ez a kollégiumi állásfoglalás is meghaladottá vált. (PK 370. sz., BH 1971/10. sz.) 39. A halászati jog a mesterséges tavakon is az államot illeti. Az állam a halászati jogát hasznosítás útján gyakorolja. A halászatra jogosult a mesterséges tóba vezetett mérgező hatású szennyvíztől elpusztult halakért kárának megtérítését igényelheti [1961. évi 15. sz. tvr. 2. § (1), (2) bek., 3., 5., 26. §, Ptk. 128. §, 1/1962. (I. 24.) FM sz. r. 43. §]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 917/1971. sz., BH 1972/6. sz. 7099. — L. 112. sorszám alatt.) g) Feldolgozás és egyesítés 40. Ráépítés folytán a tulajdonjogot úgy kell megállapítani, hogy a földre és az épületre egyenlő tulajdoni hányadok alakuljanak ki. [Ptk. 97. § (1) bek., 138. § (2) bek., PK. 1. sz.]. Az első fokú ítélet ellen mind a felperes, mind pedig az alperes fellebbeztek. 46