Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

jegyoltalom a „boy" szó használatára is kiterjed, a védjegy törlését kérték. Az Országos Találmányi Hivatal 1970. szeptember 25-én felhívta a kérelmezőket 600 Ft eljárási illeték lerovására azzal, hogy a felhívás nem teljesítése esetén a kérelmet elutasítja. A felhívásra a kérelmezők bejelentették, hogy minden eljárási illetéket kedvezményes átalányban fizetnek, így külön illetéklerovási kötelezettségük nincs. E bejelentésre az Országos Találmányi Hivatal a hiánypótlási felhívást fenntartotta s közölte a kérelmezőkkel, hogy az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendeletnek a 45/1968. (XII. 30.) PM sz. rendelettel megállapított 109. §-a (3) bekezdése szerint az iparjogvédelmi eljárási illetékekre külön jogszabályokban biztosított illetékkedvezmény, illetékmentesség és illetékátalány nem vonatkozik. Ezt követően a kérelmezők arra utaltak, hogy a védjegyügyekben a nemleges megállapítási eljárás illetékkötelezettségét az 1970. szeptember 1-én hatályba lépett 27/1970. (VIII. 28.) PM sz. rendelet állapította meg, álláspontjuk szerint az ezt megelőzően beadott kérelem nem esik illetéklerovási kötelezettség alá. Ilyen előzmények után az Országos Találmányi Hivatal a kérelmezők nemleges megállapítási kérelmét elutasította. Az elutasító határozat megváltoztatása iránti kérelmet az első fokú bíróság elutasította. A végzés indokolása szerint a kérelmezők illetéklerovási kötelezettsége fennállott, ezért az illeték lerovására történt felhívás nem teljesítése miatt az Országos Találmányi Hivatal a nemleges megállapítás iránti kérelmet helyesen utasította el. A kérelmezők fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a bíróság előtti eljárást megszüntette. A végzés indokolása a bíróság hatáskörének hiányát állapította meg. Arra hivatkozott, hogy a védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. (Vt.) 37. §-ának (1) bekezdésében felsorolt határozatok megváltoztatása iránt csak akkor lehet a bírósághoz fordulni, ha az ügy érdemében hozott határozatról van szó. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott 2/1970. (VII. 1.) OMFB—IM sz. együttes rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság úgy értelmezte, hogy „az illeték lerovása kérdésében az OTH által hozott határozat nem érdemi, hanem az eljárás során hozott ügyvezető határozat", amely az együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdése értelmében első fokon jogerőre emelkedik és megváltoztatását sem lehet kérni a bíróságtól. A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmezőknek a nemleges megállapítás iránti kérelmét elutasította. E határozat az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárást befejezte. Határozatát az Országos Találmányi Hivatal a Vt. 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vissza nem vonhatja és nem módosíthatja, felügyeleti jogkörben nem lehet megsemmisíteni vagy megváltoztatni, ellene fellebbezésnek nincs helye. A nemleges megállapítási kérelmet elutasító határozat — mint az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó eljárást befejező határozat — az ügy érdemében döntött, s ebben a vonatkozásban nincs jelentősége annak, hogy a kérelem elutasítása eljárási szabályra vagy anyagi jogi rendelkezésre van-e alapítva. 29