Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

lehet aggály nélkül állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felpere­seket megillető újítási díjat az 57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése, vagy pedig (4) bekezdése alapján kell-e megál­lapítani. A (4) bekezdés alapján történő díjazásra ugyanis csak akkor van lehetőség, ha az eredmény pénzben nem mutatható ki. Abban az esetben viszont, ha az eredmény pénzben kimutatható, de az újítás hasznosításának ezen felül pénzben ki nem fejezhető hatásai is vannak, ezeket a rendelet 7. §-ának (3) bekezdése alapján megállapítandó díj­kulcs százalékos nagyságának a meghatározásánál kell megfelelően ér­tékelni. (P. törv. III. 20 205/1971. sz., BH 1972/2. sz., 7008.) cc) Találmányi jog 17. A találmány alkotó jellegű, minőségileg újat létrehozó megoldás. Tervezői, szerkesztői munka eredményeként kialakított új technikai megoldás vagy eljárás még nem találmány (1969. évi II. tv. 1—5. §). A bejelentés tárgya: szerkezet térelhatároló vagy térlefedő előregyár­tott lemezelemeinek egymáshoz való kapcsolásához. Lényege, hogy a két szomszédos lemezelem csavarokkal van egymáshoz rögzítve, a lemez kihajlított peremei, szélei között ékkeresztmetszetű betétrúd van a szük­ségnek megfelelő számban. A bejelentő nyilatkozatának beszerzése után az OTH a szabadalmi bejelentést elutasította, mert az ékeknek és a csavaroknak széles terü­leten való alkalmazása a technikában jól ismert, és az ezek alkalmazá­sával létrehozott megoldás nem tekinthető újnak. Sem az ékek, sem a csavarok használatából új műszaki hatás nem származik. A bejelentés esetén pedig a csavarok mint kötőelemek és az ékek kerülnek felhasz­nálásra az előre ismert hatással. Az ékek szögnagyságának megválasz­tása csupán konstrukciós feladat, amelyhez feltalálói tevékenység nem szükséges. A bejelentő megváltoztatás iránti kérelmében azt adta elő, hogy a bejelentés újdonságát nem a szerkezeti elemek adják, hanem ezek együttes alkalmazási módja, az együttes alkalmazás által elért hatás. A lemezelemeket az ékes kapcsolási móddal különböző hajszálszögek mellett lehet kapcsolni, ami lehetővé teszi a lemezekkel számtalan féle mérnöki és építészeti szerkezet megalkotását, létesítését. A Fővárosi Bíróság által foganatosított meghallgatás során a beje­lentő azt adta elő, hogy a bejelentés szerinti megoldás lényege nem az ékhatásra épül, hanem arra, hogy az előregyártott alumíniumpalló 90 fokban lehajló pereme olyankor is könnyen összeszerelhetővé válik hasonló alumíniumpalló megfelelő peremével, ha a pallók nem egy síkban állnak. A Fővárosi Bíróság a bejelentő megváltoztatás iránti kérelmét el­utasította. Kiemelte a végzés indokolása, hogy a bejelentés tárgya ön­magában ismert elemekből tevődik össze, és célja, hogy az építési helyszínen előre megállapított alakzattá lehessen azokat összeépíteni, éspedig egyszerű szerelőmunkával. A szerkesztő által megtervezett alakzat helyszíni megvalósításának a lehetőségét biztosítja a bejelen­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom