Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

mert a hozzájárulása nélkül kötött lakáscsere-szerződés megtámadás nélkül is érvénytelen, s így elegendő, ha a tulajdonos csupán hivatkozik e szerződés érvénytelenségére. A perbe vitt és a felek egymás közötti jogviszonyában eldöntendő jogvita ezek szerint csak arra szorítkozik, hogy az alperes a lakáscsere-szerződésnek az említett okból való érvénytelensége folytán jogcím nélkül foglalta el és tartja birtokában a lakást s ennek következtében azt kiüríteni tartozik. E jogvita eldöntése nem teszi szükségessé sem a kiköltözött bérlőnek, sem a csereszerződésben részt vett többi ügyletkötő félnek a perbenállását. Ha a csereszerződés érvénytelensége folytán az egyik szerződő fél köteles az általa elfoglalt lakást kiüríteni, a másik szerződő felet megilleti az a jog, hogy az eredeti lakásba (a perbeli lakásba) visszaköltözzék, s e jognak a gyakorlását a csereszerződés érvénytelenségére hivatkozó tulajdonos tűrni köteles. A volt bérlőnek a visszaköltözéshez való joga és a csereszerződésben részt vett felek között az eredeti állapot ekként történő helyreállításának a lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonos csak a volt bérlő, illetőleg a csereszerződésben részt vett — az eredeti állapot helyreállításában esetleg nem is érdekelt — többi ügyletkötő fél perbenállása mellett igényelhetné az érvénytelen csereszerződés alapján beköltözött személynek a lakásból való kiköltözését. A visszaköltözés jogának a gyakorlása a volt bérlőre tartozik, az ő tetszésétől és helyzetétől függ. Annak érvényesítése és érvényesülése tehát a tulajdonos és a beköltözött személy egymás közötti jogviszonyának a kérdését nem érinti és kívül esik a perbe vitt jogvitának — a lakáshasználat jogosságának — az eldöntésén. A tulajdonos és a beköltözött személy közötti jogviszonyban az eredeti állapot helyreállítása abban áll, hogy a beköltözött személy kiköltözik a jogcím nélkül elfoglalt lakásból. A volt bérlő visszaköltözésének kérdése nem a tulajdonos és a beköltözött személy egymás közötti jogviszonyára tartozik, illetőleg annak körén kívül esik. Természetesen a bíróságnak ezekben a perekben is a további perek megelőzésére és így a vitás ügy minden részletének egy eljárás keretében való elrendezésére kell törekednie. Ezért a tulajdonos és a beköltözött személy között folyó perben is eleget kell tennie a Pp. 3. §-ában előírt annak a kötelezettségének, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek figyelmét az eredeti állapot minden irányban való helyreállítására és az evégből szükségesnek mutatkozó további igények egyidejű érvényesítésére felhívja. [A PK 369. (BH 1971/6. sz.) és PK 374. (BH 1973/1. sz.) sz. állásfoglalással módosított PK 78. sz. (PH 257. old.).] 170. A lakás elhagyására alapított perben hozott elutasító ítélet jogereje nem zárja ki, hogy utóbb a felperes (jogutóda) a lakás elhagyására alapított újabb pert indítson; az újabb perben a korábbi ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett tényeknek van jelentőségük (Pp. 229. §, XVI. sz. PED)* * A XVI. számú Polgári Elvi Döntést a Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú •Polgári-Elvi Döntése hatályon kívül helyezte. Helyette lásd az 1/1971. (II. 8.) Kornx sz. rendelet 94, §-át. 242