Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

deményező és az összes költségeket vállaló III. r. felperes az államigazgatási eljárásban a hozzájárulást nem tudta megadni, miután nem volt tudomása arról, hogy ilyen hozzájárulás adása szükséges. Ezért az első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a III. r. felperesnek a cseréhez való hozzájárulása a bírósági eljárásban is pótolható. Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 82. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé jutnának. Az L és III. r. felperesek vonatkozásában a lakáscsere-szerződés nem jelent hátrányt. A II. r. felperes a csereszerződés szerint két gyermekével költözött volna az egyszobás lakásba, de már az államigazgatási eljárás során előadta, hogy a keresőfoglalkozást folytató fia elköltözött. Leánya az általános iskola VI. osztályába jár, 12 éves. A szakképzettséggel nem rendelkező, munkaviszonyban sem levő II. r. felperes a kiskorú gyermeke eltartása mellett az összkomfortos lakás magas költségeit nem tudja fedezni. A 45 m2 alapterületű összkomfortos lakás helyett a 33 m2 alapterületű komfortnélküli, a lakásigénye mértékének alsó határát kielégítő lakás elfoglalásával, az anyagi körülményeit is mérlegelve, nem kerül lényegesen rosszabb körülmények közé. A bérlő megítélésétől függ az, hogy ha a bérleti jogviszonyt anyagi körülményei következtében nem képes fenntartani, a lakását elcseréli-e, vagy a tanácsnak ajánlja-e fel. A bérlőt nem lehet arra kötelezni, hogy a csereszerződés megkötése helyett a lakásügyi hatóságtól kérjen alacsonyabb komfortfokozatú lakást a magasabb komfortfokozatú helyett. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. (Budapesti Fővárosi Bíróság 58. Pf. 20 251/1971. sz., BH 1972/12. sz. 7298.) 169. A tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatt az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 90. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében érvénytelen lakáscsere-szerződés alapján beköltözött személlyel szemben a tulajdonos által indított kiürítési perben nincs szükség sem a felperes volt bérlőjének, sem a lakáscsere-szerződésben részt vett többi szerződő félnek a perbenállására. A személyi tulajdonban levő lakásra a tulajdonos hozzájárulása nélkül kötött csereszerződés érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indíthatnak egymás ellen maguk az érdekelt bérlők, de pert indíthat a csereszerződés alapján beköltözött személy ellen a lakás kiürítése iránt a cseréhez hozzá nem járult tulajdonos is. Ez utóbbi per esetén a lakáscsere-szerződésben részt vett többi ügyletkötő fél perbenállására csak akkor van szükség, ha a csereszerződés megkötésében a tulajdonos is részt vett, és a tulajdonos keresete a csereszerződés megtámadására irányul. Hozzájárulás hiánya esetén azonban a tulajdonos a csereszerződés megkötésében részt nem vett, s a csereszerződés alapján beköltözött személlyel jogviszonyba csak anynyiban került, hogy ez utóbbi a másokkal létesített érvénytelen csereszerződés alapján a lakásba hozzájárulás nélkül beköltözött. A tulajdonosnak a csereszerződés megtámadására voltaképpen nincs is szüksége, 241