Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

ec) A lakásbérlet megszűnése 164. A közös tulajdonban álló házingatlanban levő lakásra (közös tu­lajdonban levő öröklakásra) létesített bérleti jogviszony felmondására és a felmondás érvényességének megállapítása iránt per indítására — az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 76. §-án alapuló felmondás ki­vételével — bármelyik tulajdonostárs jogosult. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem (Ptk. 98. §)> jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni (Ptk. 99. §). Megilleti a tulajdonost az a jog is, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulaj­donjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon [Ptk. 112. § (1) bek.]. Közös tulajdon esetében a tulajdoni hányada erejéig mindegyik tu­lajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja a tulajdonjogát, a tulajdonjog tartalmához tartozó jogosítványokat. Ebből következően a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására (Ptk. 140. §), mégpedig az egész dologra vonatkozóan, továbbá a tulajdonjog védel­mében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet (Ptk. 146. §), ugyancsak az egész dologra vonatkozóan. A törvény a tulajdonjogból folyó jogosítványoknak az egész dologra vonatkozó gyakorlását a tulajdonostársak egymás közötti belső viszo­nyában akként szabályozza, hogy meghatározott esetekben a tulajdo­nostársak egyhangú határozatát kívánja meg (Ptk. 143. §), más esetek­ben pedig szótöbbséges határozatot ír elő [Ptk. 141. § (2) bek., 142. § (2) bek.] azzal, hogy a kisebbség a határozatot keresettel megtámad­hatja (Ptk. 144. §). A közös tulajdonban álló házban levő lakásra (közös tulajdonban levő öröklakásra) vonatkozóan harmadik személlyel létesített bérleti jogvi­szony felmondással való megszüntetése azonban — jellegéből folyóan — általában nem tartozik azok közé a tulajdonosi jogosítványok közé, amelyeknek gyakorlásához a tulajdonostársak egyhangú vagy szótöbb­séges határozatára van szükség. A lakásbérlet felmondására vonatkozó rendelkezések [Ptk. 441. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 71. és 73. §-a] mindegyik tulajdonos­társ érdekét védik. A felmondási ök gyakran csak az egyik tulajdonos­társ személyéhez kapcsolódik (pl. a szocialista együttélés követelmé­nyeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás), ezért az ilyen felmondási ok megvalósulása esetében a sérelmet szenvedett tulajdo­nostársat mindenképpen megilleti a számára jogvédelmet biztosító fel­mondás joga. Ennek gyakorlása nem függ a tulajdonostársak hozzájáru­lásától, sőt felmondásnak a többi tulajdonostárs tiltakozása ellenére is helye van. De a nem szorosan valamelyik bérlőtárs személyéhez kap­csolódó felmondási ok megvalósulása esetében is (pl. a bérfizetés elmu­lasztása, a lakás rongálása, a karbantartás akadályozása) nemcsak a tulajdonostársak közösségének, hanem — éppen a tulajdon közösségé­ből folyóan — mindegyik tulajdonostársnak az érdeke külön-külön is sérelmet szenved, ami megalapozza a felmondási jog önálló gyakorlá­sára való jogosultságot. Ez következik abból is, hogy a bérlőnek a la­234

Next

/
Oldalképek
Tartalom