Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Ez utóbbival kapcsolatban az óvás helytállóan mutat rá arra, hogy az R. 4. §-ának (1) bekezdése nem rendelkezik a komfort nélküli lakásról, illetve az ezekre megállapítható bér (használati díj) mértékéről. Erről az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások tekintetében az R. 8. §-ának (3) bekezdése tartalmaz külön rendelkezést. Tekintettel arra, hogy az R. 11. §-ának (3) bekezdése az R. 4. §-a (1) bekezdésének felhívásával az állami tulajdonban álló lakásokra megállapítható bérekre utal azzal, hogy ezeknek a béreknek kétszeres mértékét nem haladhatja meg az állampolgárok tulajdonában álló lakások bére, így ugyanezt az elvet kell alkalmazni a 4. § (1) bekezdésében nem szabályozott komfort nélküli lakások esetére is, mégpedig a 8. § (3) bekezdése szerinti összegszerűség alapján. Tehát kiindulásként az adott esetben is az R. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni; eszerint a komfort nélküli lakás és a szükséglakás havi bérének mértéke állami lakások és nem állami szervek tulajdonában álló lakások esetén legfeljebb 2,40 Ft/m2 lehet. Tekintettel azonban az R. 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, az állampolgárok tulajdonában levő komfort nélküli és szükséglakás bére (használati díja) nem haladhatja meg ennek kétszeresét, tehát a 4,80 Ft/m2 összeget. A perbeli lakás alapterülete 33,34 m2. E lakás havi béreként 1971. július 1-től kezdődően m2-ként 4,80 Ft-tal számítva 160 Ft jogszerűen kiköthető, ezért az R. 24. §-a szerint fizetendő lakáshasználati díj is az ennek megfelelő összeg. (P. törv. II. 20 560/1972. sz., BH 1972/12. sz. 7301.) 162. A lakás jogcím nélküli használata esetén a használati díjat az 1971. július 1. napját megelőző időre a korábbi jogszabályok alapján, az ezt követő időre pedig az új lakásügyi jogszabályok álapján kell megállapítani. Eszmei közös tulajdon esetén az egyik tulajdonostárs által a használati díj összegére kötött megállapodás az ahhoz hozzá nem járult tulajdonostársat nem köti [3/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 4., 8., 11., 24. §, Ptk. 140., 141. §]. A perbeli házingatlan V3—V3 arányban a felperes és két testvére tulajdonában áll. Az alperes a házingatlan egy szobából, konyhából és kamrából álló lakásába 1950-ben hatósági kiutalás alapján költözött be és bérleti díjként havi 30 Ft-ot fizetett. A felperes már korábban is indított pert az alperes ellen, akkor keresetében a bérleti jogviszony megszüntetését kérte. E perben a Legfelsőbb Bíróság az 1970. február 27-én kelt P. törv. II. 21.173/1969/5. számú határozatával — helybenhagyva a járásbíróság ítéletét — az alperesnek a lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonyát megszüntette. Ezt követően a felperes az alperest a jogerős ítélet alapján kiürítésre, valamint annak teljesítéséig 1969. augusztus 1. napjától kezdődően havi 400 Ft lakáshasználati díj fizetésére szólította fel. Az alperes értesítette a felperest, hogy a kiürítésnek nem tud eleget tenni, lakáshasználati díjat pedig azért nem fizet, mert azt a korábbi bérleti díjjal azonos ösz229