Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Az első fokú bíróság a felperesek által lakott helyiségek használati díját 1969. október 5. napjától havi 80 Ft-ban állapította meg. Az ítélethozatalig felgyülemlett 1920 Ft összegbe beszámított abból az összegből, amit a felperesek a ház javítására fordítottak, éspedig a szakértő által szükséges munka értékeként megjelölt 490 Ft-ot. Az alperes ezt meghaladó viszontkeresetét elutasította. A járásbíróság jogi álláspontja szerint a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése és 24. §-ának (1) bekezdése alapján ez az összeg illeti meg az alperest. Nem találta alaposnak az alperes által azon a. címen támasztott viszontkeresetét, hogy a felperesek kiköltözésének biztosítása érdekében albérleti szobákat foglalt le, mert az alperes az összegszerűséget nem bizonyította. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a lakáshasználati díjnak oly mértékű felemelését kérte, melyet albérletbe adás útján elérhetne. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, fellebbezett részében pedig helyben hagyta. A lakáshasználati díj vonatkozásában egyetértett az első fokú bíróság által kifejtett jogi állásponttal. Azért sem állapítható meg az albérleti díjnak megfelelő használati díj, mert a peres felek között albérleti jogviszony nem jött létre. A jogerős ítéletnek a lakáshasználati díjra és a költségekre vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok jogi álláspontja helytálló annyiban, hogy adott ügyben a már hatályba lépett, a lakáshasználati díj mértékének a megállapításáról, a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágy bérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendeletet (továbbiakban: R.) kell alkalmazni az 1971. július 1-ét követő időre járó használati díj mértékének megállapításánál. Helyesen hivatkoztak az R. 24. §-ának (1) bekezdésére is, amely szerint lakás jogcím nélküli használata esetében — a használat ellenértékeként — az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjakat kell fizetni. Téves azonban az eljárt bíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy a használati díj összegét az R. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani, amely szerint a komfort nélküli lakás és szükséglakás havi bérének mértéke legfeljebb 2,40 Ft/m2 lehet. Ez a jogszabály ugyanis az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások lakbérének a megállapításáról rendelkezik [8. § (1) bek.]. Az adott esetben azonban állampolgár tulajdonában álló lakásról van szó. Ezért a használati díj megállapítása szempontjából az R. 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra kell tekintettel lenni, amely szerint a lakbér mértékét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg; a lakbér mértéke azonban az R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg. Miután az adott esetben a felek megállapodással a lakbér (a lakáshasználati díj) mértékét nem tudták meghatározni, ezért a bíróságnak az R. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell a lakás használati díját megállapítani. 228