Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

A Legfelsőbb Bíróság — a teljesség kedvéért — rámutat a következőkre is: Amennyiben a bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg, úgy a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve amennyiben az iratokból megállapítható, hogy az ügy más hatóság hatáskörébe tartozik, a keresetlevelet ehhez a hatósághoz kell áttenni. [Pp. 129. § (1) bek.]. Amennyiben pedig a bíróság a per tárgyalásába bocsátkozott, a pert meg kell szüntetni [Pp. 157. § a) pont]. E rendelkezésekből következik, hogy törvénysértően jártak el a bíróságok, amikor hatáskörük hiányát megállapították ugyan, mégis ítélettel döntöttek a perben, ahelyett, hogy a pert megszüntették volna. (P. törv. II. 20 445/1972. sz., BH 1972/12. sz. 7299.) 161. Komfort nélküli vagy szükséglakás jogcím nélküli használata esetén az állampolgár az állami tulajdonban álló ugyanilyen lakásra irányadó bér kétszeres összegét követelheti használati díjként [3/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 4., 8., 11., 24. §J. A perbeli házingatlan 1/4 részének tulajdonosa az alperes fia volt, aki tulajdoni illetőségét 45 000 Ft vételárért eladta a felpereseknek. A házingatlanon az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn. Az alperes már az adásvételi szerződés megkötésekor figyelmeztette a vevőket, hogy a fia által használt egy szoba, konyha, kamra és melléképület hasznosítására igényt tart, oda a felperesek nem költözhetnek be. A felperesek ennek ellenére — kihasználva azt az alkalmat, hogy az alperes elutazott — elfoglalták az alperes fia által lakott lakrészt. Az alperes keresete folytán a bíróság kötelezte a felpereseket arra, hogy az általuk jogellenesen birtokba vett lakrészt bocsássák az alperes rendelkezésére. A felperesek a jogerős ítélet rendelkezésének nem tettek eleget, ezért az alperes ellenük végrehajtási eljárást tett folyamatba. A végrehajtás azonban nem vezetett eredményre. Ilyen előzmények után a felperesek keresetet nyújtottak be a bírósághoz, amelyben azt kérték, hogy a bíróság az általuk használt lakrész használati díját havi 100 Ft-ban állapítsa meg. A hátralékos lakáshasználati díjba kérték beszámítani a lakáson végzett mintegy 4000 Ftot kitevő felújítási költséget. Az alperes viszontkeresetében a lakáshasználati díj mértékét 500 Ftban kérte megállapítani. Ezt azzal indokolta, hogy a felperesek által elfoglalt lakást ilyen összegért tudta volna albérlet útján hasznosítani. Egyébként viszontkeresetében a felpereseket összesen 13 950 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Ebből 12 000 Ft-ot azon a címen számított fel, hogy a felperesek 24 hónapon keresztül használták a lakást és ezért havonta 500 Ft-ot tartoznak lakáshasználati díj címén megfizetni. A felperesek kiköltözésének a lehetővé tétele érdekében 1970. január hónapban albérleti szobát biztosított egy hónapra, amiért 500 Ft-ot, majd 1971. február 1-től két hónapra újabb albérletet biztosított, amiért 800 Ft-ot fizetett ki. Ezen kívül 650 Ft egyéb költsége is felmerült. Ezeknek az összegeknek kártérítés címén való megítélését kérte. 227