Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

resi bérleményhez korábban hozzátartozott udvari árnyékszék szükségtelenné vált. Ez a korszerűsítés szolgálta az alapját annak, hogy az alperes új bérközlést tett. A felperes keresete folytán az eljárt bíróságok úgy foglaltak állást, hogy a felek közötti bérvita elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. [II. 8.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R) 3. §-a szerint a lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére — a 6. fejezetben foglaltak kivételével —, továbbá az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az R. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be. Az R. 6. fejezete az e rendelet hatálybalépése után tömegesen megállapításra kerülő új lakbér közlését és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárást szabályozta. Az R. 14. §-a szerint az új lakbér összegét a bérlőkkel folyamatosan legkésőbb 1971. május 31. napjáig kellett írásban közölni. Az R. 15. és 16. §-a szabályozta, hogy a lakbérközléssel kapcsolatban a bérlő és a bérbeadó között felmerült vita esetén milyen szerv jogosult dönteni. Az R. 16. §-ának a) pontja szerint az állampolgárok tulajdonában álló lakás stb. esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanácsi építésügyi szakigazgatási szerv jogosult dönteni. Az adott esetben a bérbeadó (alperes) 1971 augusztusában közölte az új lakbért, minthogy annak a felemelésére okot adó körülmény — nevezetesen a lakás komfortfokozatának változása — ekkor következett be. Az adott esetben nem az R. 6. fejezetében szabályozott eljárás keretében történt a lakbér felemelése, ezért a jogvita eldöntésére nem az ebben a fejezetben foglalt szabályok az irányadók. A Ptk. 7. §-a* értelmében a törvényben biztosított jogok érvényesítése — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — bírósági útra tartozik. Ebből következik, hogy miután az egyedi lakbérvitákra a jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azok eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezek szerint az eljáró bíróságok tévesen állapították meg a hatáskörük hiányát. Mindezek után csupán utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 49. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésből is az állapítható meg, hogy a lakbér megállapítása nincs kivonva egyszer s mindenkorra a bíróság hatásköréből. így a perbeli jogvita elbírálása is a bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróságnak tehát érdemben kell az új eljárás során elbírálnia a felperes keresetét. Ennek keretében vizsgálni kell azt is, hogy valóban társbérletről van-e szó, és az alperes által közölt bér egyébként megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. * Lásd az 1972. évi III. törvény 3. §-ában foglalt rendelkezést is. 226