Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

'kérve a felpereseket, hogy a korszerűsítési munkáktól tekintsenek el. A felperesek azonban az ajánlatot nem fogadták el. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperesek keresetét elutasította. ítéletében rámutatott arra, hogy a Ptk. 5. §-a tiltja a joggal való visszaélést, bármilyen formában nyilvánuljon is az meg. Álláspontja szerint az alperesnek az a magatartása, amellyel elzárkózik a korszerűsítési munkálatokhoz való hozzájárulás elől, a joggal való visszaélést nem valósítja meg. A 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a komfort nélküli lakások bére nem emelhető. E jogszabályban kifejezésre jutó törvényes érdek a bérlő javára szolgáló lakbéremelési tilalom, s ennek az érdeknek a csorbítására vezetne, ha a bíróság a lakbéremelés céljából történő korszerűsítési munka tűrésére kötelezné az alperest. Márpedig a felperesi nyilatkozat szerint e munkák elvégeztetésére kifejezetten e célból kerülne sor. Ebből következik az is — a másodfokú bíróság álláspontja szerint —, hogy éppen a felperesek kívánják az alperes lakását előnyök szerzése érdekében magasabb komfortfokozatúvá tenni, s ez valósítja meg a Ptk. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt joggal való visszaélést. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R) 56. §-ának (3) bekezdése szerint a bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. A felperesek a tulajdonukban álló házingatlan korszerűsítési munkálatait kívánják — hatósági építési engedély birtokában — elvégeztetni. Ennek keretében az ingatlanukban bérlőként több mint 20 esztendeje lakó alperes kétszobás, komfort nélküli lakása is korszerűsítésre, vagyis komfortosításra kerülne. A korszerűsítési munkák elvégeztetését az idézett jogszabályi rendelkezés szerint a bérlő csak abban az esetben nem köteles tűrni, ha e munkák a teljes lakás megsemmisülésével járnának. Az adott esetben — miként az a csatolt államigazgatási határozatból is kitűnik — erre nem kerül sor, az alperesi bérleményben csupán egy fürdőszoba és egy vízöblítéses WC kerül megépítésre, éspedig az ugyancsak becsatolt tervrajz, illetve a másodfokú államigazgatási határozat szerint a nagyméretű konyha egy részének e célra történő felhasználásával, úgy azonban, hogy a megmaradó konyha alapterülete is legalább 6 m2 legyen. Az előbbiekben foglaltakra tekintettel törvénysértő annak megállapítása, hogy a felperesek magatartása — pusztán azért, mert a már említett jogszabály olyan rendelkezést is tartalmaz, hogy a valamilyen komfortfokozatba sorolható lakások bére a rendeletben megállapított módon és mértékben felemelhető, és az I. r. felperes a jövőben erre irányuló szándékát nem tagadta el a bíróság előtt — a Ptk. 5. §-ának (2) bekezdése szerint joggal való visszaélés. A jogszabályalkotónak az volt a célja, hogy a bérbeadó a tulajdonával — átépítés, komfortosítás stb. vonatkozásában — rendelkezhessék. E rendelkezési jog körébe tartozik tehát a korszerűsítési munkák elvé224