Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

társai által lekaszált szénát a saját területére rakta, ezzel meg akarta károsítani dolgozó társait, és így a panaszos részére csak 141 Ft műve­lési díj jár. A területi munkaügyi döntőbizottság határozatával a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a döntőbizottsági eljárást megszüntette. Határozatát azzal indokolta, hogy az állami gaz­daság és T. J. között munkaviszony nem jött létre, közöttük munkaügyi vita nem keletkezett. Az új eljárás során hozott jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a megyei bíróság korábbi végzésében foglalt részletes iránymutatás ellenére nem tisztázta a felek között létrejött jogviszony jellegét. Ez pedig annál inkább szükséges lett volna, mert a felperes a járásbíróság korábbi permegszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezésében kifejezetten tagadta a munkaviszony létrejöttét és bi­zonyítani kívánta, hogy közte és az alperes között vállalkozási jogvi­szony (Ptk. 38Í7. §) létesült. Akár vállalkozási, akár haszonbérleti szerződésnek vagy munkaszer­ződésnek minősül is azonban a felek közti megállapodás, a járásbíró­ságnak az új eljárás során a tényállást tüzetesen kellett volna felderíte­nie. Ezzel szemben a járásbíróság az új eljárásban csak a peres felek meghallgatására szorítkozott, a felek előadásából viszont okszerűen nem lehetett volna a munkaviszony létrejöttét megállapítani. Maga az alperes képviselője adta elő, hogy a részesek után társadalombiztosítási járulékot nem fizetnek és a munkálatokat a táblától függően 1—2 hét alatt kell elvégezni. Az Mt. 32. §-a értelmében tilos olyan második vagy további munka­viszony vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszony létesítése, amely a dolgozók munkájával összeférhetetlen. Az Mt. V. 34. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a dolgozó a második vagy további munkaviszonyt csak vállalata előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. A járásbíróság azonban a tényállást ezeknek a kérdéseknek a tekinte­tében sem derítette fel, holott a felperes a KSH járási felügyelőségnek állandó munkaviszonyban álló dolgozója. Bár az alperes a korábbi bírósági eljárás során azt állította, hogy a felek között meghatározott munka elvégzésére vonatkozó megállapodás jött létre, ezt semmivel nem bizonyította, a területi munkaügyi döntő­bizottság előtt pedig a felek már egybehangzóan adták elő, hogy közöt­tük munkaviszony nem jött létre, a felperes a kaszálást minden évben belátásától függően végezte. Mindezekre figyelemmel a járásbíróság permegszüntető végzése megalapozatlan és törvénysértő. (P. törv. I. 20 919/1970. sz., BH 1971/ 9. sz. 6878.) 146. A kivitelező a létesítmény hibátlanságáért az építtetővel szem­ben önállóan felel. A kivitelezőt a felelősség alól a tervező esetleges mulasztása nem menti. Kármegosztásra akkor kerülhet sor, ha az épít­tető olyan felróható magatartást tanúsított, amellyel maga is közreha­tott a kár bekövetkeztéhez (Ptk. 307., 318., 339., 340., 389. 390. §). Az alperes jogelődje a felperesekkel kötött szerződésben arra vállal­206

Next

/
Oldalképek
Tartalom