Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

alá [Ptk. 223. § (1) bek., 365. § (2) bek., Csjt. 30. § (2) bek., XXV. sz. PED I. és III. pont]. III. A semmis ok utólagos megszüntetésével a semmisség általában már nem orvosolható, a felek a célzott joghatást csak új szerződés kötésével és csak ettől az időponttól kezdődő hatállyal hozhatják létre (1969. évi 23. sz. tvr. 1. §). (P. törv. I. 20 720/1970. sz., BH 1971/8. sz. 6841. — L. 33. sorszám alatt.) 137. Állami szerv (vállalat) magánszemélytől ingatlant — egyéb feltételek fennállása esetén is — csak engedéllyel vásárolhat. A telekkönyvi hatóság a vásárló állami szerv megkeresésére a tulajdonjogot a Magyar Állam javára csak akkor jegyezheti be, ha az állami szerv az engedély adására illetékes szerv jóváhagyását is csatolja [2/1959. (I. 3.) Korm. sz. r. 5. §, 27/1962. (VII. 14.) Korm. sz. r. 1. §.]. (P. törv. I. 20 659/1971. sz., BH 1972/6. sz. 7108. — L. 567. sorszám alatt.) 138. Az 1/1967. (XI. 17.) OT—PM sz. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint beruházásnak minősülő, az ingatlan megszerzésével kapcsolatos vételárat a fejlesztési (szövetkezeti) alapból kell fedezni [38/1967. (X. 12.) Korm. sz. r. 15. § (1) bek.]. Ha tehát a vételárat ehelyett a költségszámla terhére fizetik ki s ezáltal az év végi eredményt csökkentik, ez az összeg nyereségadó alá esik [Ptk. 365. § (1) bek., 42/ 1967. (X. 22.) Korm. sz. r. 2. § (1) bek., 11/1967. (XI. 24.) PM sz. r. 2. § (1) bek.]. (P. törv. III. 20 425/1971. sz., BH 1972/4. sz. 7048. — L. 403. sorszám alatt.) 139. Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényes akkor is, ha az okirat egész tartalmából felismerhető, hogy a felek szerződési akarata ingatlan tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházására irányul (Ptk. 365. §, XXV. sz. PED). A felperes az alperes fia. A felperes anyja (az alperes néhai első felesége) 1967. június 15-én meghalt. A közjegyző az 1967. szeptember 23-án hozott végzésével az örökhagyó hagyatékát — amelyhez a hagyatékátadó végzés szerint a k-i tkvi betétben 1184/1. hrsz. alatt felvett ingatlan V2 része, továbbá a k-i tkvi betétben 1184/2. hrsz. alatt felvett „közös kapu és bejáró" elnevezésű ingatlan tartozott — az alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten a felperesnek adta át. A peres felek röviddel ezután egy „megállapodásinak nevezett okiratot készítettek, amelynek szószerinti tartalma a következő: „M. E. k-i lakos anyám utáni örökséget átadom apám, M. V. részére 50 000 Ft-ért. 40 000 Ft-ot a mai napon felvettem, a további 10 000 Ft-ot egy éven belül tartozik apám kifizetni. Beleegyezésemet adom ahhoz, hogy bármikor apám a nevére átírathatja az örökségemet. K., 1967. M. V. s. k., M. E. s. k." Az okiratot két tanú is aláírta. Az okirat keltezése hiányos. A per adatai alapján azonban megállapítható, hogy az okirat kelte 1967. szeptember 29. 197