Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

hasznos vad és vaddisznó által a mezőgazdaságon és erdőgazdaságon kívül okozott kárt." A felperes kereseti előadása szerint az alperesi rezervátumból kijáró szarvasok a kárt az erdőtelepítésben okozták. Az idézett jogszabály értelmében a szarvas által az erdőgazdaságban okozott kár nem minősül „vadkár"-nak. A szóban levő követelés érvényesítésére tehát a törvény 36. §-ában foglalt szabályok — amelyek csak a „vadkár" megtérítése iránt támasztott igényekkel kapcsolatban teszik kötelezővé az előzetes államigazgatási eljárást — nem vonatkoznak. Az ilyen kár megtérítése iránti követelését a felperes — a Ptk. 7. §-a alapján* — közvetlenül érvényesítheti a bíróság előtt. A pert tehát nem kell az államigazgatási eljárásnak megelőznie. Tévedtek a perben eljárt bíróságok, amikor ellenkező álláspontra helyezkedtek és a pert megszüntették. (P. törv. I. 20.088/1972. sz., BH 1972/11. sz. 7264.) 135. I. A nagyvadak károkozása fejében járó kártalanítási összeg megállapításának alapja annak meghatározása, hogy a károsult vetésében a nagyvadak milyen mértékű kárt okoztak, ehhez képest a várható terméshez viszonyítottan milyen a kártétel aránya. II. A vadkár megtérítésére irányuló perben eljáró bíróságnak széles körben fel kell derítenie mindazokat az adatokat, amelyeknek alapján megnyugtató módon megállapítható egyrészt a tényleges vadkár mértéke, másrészt a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében a károsultat terhelő közreműködési kötelezettség teljesítése. III. A vadkár megtérítésére irányuló perben vizsgálni kell azt is, hogy a pert megelőző vadkár-becslés a jogszabályokban előírt rendelkezéseknek megfelelően történt-e, ez azonban nem egyértelmű azzal, hogy a bíróság az egyébként szabályszerű vadkár-becslési eljárás megállapításához kötve van [1970. évi 28. sz. tvr-rel módosított 1961. évi VII. tv. 34., 35. §, 30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. r. 27., 28., 30—33. §]. A t-i állami gazdaságnak — az alperes jogelődjének — búza és árpatábláin a felperes által kezelt nagyvadas területről kiváltó nagyvadak, összesen 235 hold területen, 1971 kora tavaszától folyamatosan károkat okoztak. Az alperesi jogelőd a kárigényét a községi tanács végrehajtó bizottságánál alakított vadkárbecslő bizottságnál bejelentette. A szakértőül kirendelt F. Gy. az érdekelt felek képviselőinek jelenlétében előzetes, majd végleges kárbecslést tartott. Az utóbbiról 1971. június 25-én és július 16-án felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapítás szerint: az A/2, jelű árpatáblában 12, az A/3, jelű őszi árpa területén 22, az A/4, jelű búzatáblában 10, az A/5, jelű búzatáblában 16, az A/6, jelű búzatáblában 25, az A/9, jelű búzatáblában 50%-os kár keletkezett. A kárbecslési jegyzőkönyvek alapján a szakigazgatási szerv az 1971. július 21-én hozott határozatával a felperest az alperesi jogelőd javára 36 545 Ft vadkár és 274 Ft eljárási költség, míg az 1971. július 26-án * Hasonlóképpen rendelkezik a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja 191