Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

a járvány elterjedésével a „széles körben fenyegető veszély elhárítását" is célozta. Amikor a felperesi jogelőd vállalta a védőoltással járó kockázatot s a védőoltás szövődményeként előbb munkaképtelenné vált, majd életét is vesztette, lényegében a „széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodott", tehát kártalanításra tarthat igényt. Az első fokú bíróság ítéletét az alperesek a kár összegszerű megállapítása tekintetében nem támadták, de az ítélet e részében különben is megfelel a per során feltárt és igazolt adatoknak. (Legf. Bír. Pf. III. 21 165/1971. sz., BH 1972/5. sz. 7073.) 131. A vezetékjog ingyenessége nem akadálya annak, hogy az ingatlan tulajdonosa a villamosvezeték létesítésével vagy üzemben tartásával kapcsolatos kára fejében a villamosmű üzembentartójától kártalanítást követelhessen [1962. évi IV. tv. 9. § (3) bek., 22. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.]. Az alperes a Magyar Villamosművek vezérigazgatójának 1963. november 27-én kelt határozata alapján magasfeszültségű vezetéket létesített és vezetett át a felperes 600 P]-öles házhelye felett. Az áthaladó vezetéket a telken felállított 2 db, egyenként 12 m magas vasoszlop tartja. Az egyik vasoszlop a házhely utcafrontjának közelében, a másik a telek hátsó részén, az ellenkező oldalon van, a szomszédos mesgyehatártól 2,1 m-re. A vezeték a telek légterét szinte átlósan szeli át. A felperes keresetében 12 000 Ft kárérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a magasfeszültségű vezeték létesítése a telek értékét H]-ölenként 20 Ft-tal csökkentette. A járásbíróság az ismételt hatályon kívül helyezés után hozott újabb ítéletével az alperest 4800 Ft, ennek 1966. június 22-től járó évi 5% kamata és 300 Ft részperköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. K. J. szakértő újabb meghallgatása és az illetékes építésügyi hatóság véleményének beszerzése után tényként állapította meg, hogy a perbeli telek továbbra is alkalmas házhelynek, de azok az előírások, amelyek szerint a lakóház a telek felett átlósan áthúzódó vezetéktől csak meghatározott távolságra építhető fel, bizonyos korlátozottságot jelentenek. A 3/1967. (VI. 6.) NIM sz. rendelet 7. és 8. §-ában a magasfeszültségű föld feletti vezetékek biztonsági övezetében előírt tilalmak és korlátozások lényegesek az ingatlan kerti, illetőleg mezőgazdasági hasznosítása szempontjából, és ez a biztonsági övezet az adott esetben a perbeli telken az ingatlan teljes hosszában mintegy 5 m széles területet jelent. A perbeli ingatlan a vezeték létesítése előtt e korlátozásoktól mentesen hasznosítható házhely volt, amelynek terjedelme megközelíti a községben szokásos házhely nagyságot s ezért alkalmas kerti, illetőleg mezőgazdasági művelésre is. A vezeték létesítése kisebb mértékben korlátozza a beépíthetőséget, nagyobb mértékben érinti hátrányosan a telek kerti, illetőleg mezőgazdasági művelését. Ezek a korlátozások szükségszerűen csökkentőén hatnak az ingatlan forgalmi értékére. A vezeték létesítésével tehát a felperes ingatlanában értékcsökkenés következett be. Az ingatlan forgalmi értéke a szakértő, valamint a községi tanács 187