Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

tes összege maghaladja a felperes által 1968. évben elért teljes összjöve­delmet. A másodfokú bíróság ítéletének a keresetveszteség megtérítésére irá­nyuló keresetet elutasító része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes baleseti kártérítés iránt indított pert. Az alperes felelős­ségét a jogerős ítélet a Ptk. 339. §-a alapján megállapította. Ennélfogva a felperes keresetveszteségét — a Ptké. 59. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — a balesetet megelőző egy évben elért rend­szeres kereset havi átlaga alapján kell meghatározni. A felperes 1969. szeptember 15. napján az esti órákban a munkanap befejezését követően szenvedett balesetet. Ehhez képest az adott eset­ben az 1968. szeptember 16. napjától 1969. szeptember 15. napjáig ter­jedő egy év az az időszak, amely a felperes keresetveszteségének a ki­számításánál irányadó. A felperes által az említett egy éven belül elért összkeresetnek (része­sedésnek) a ténylegesen ledolgozott munkanapokra eső része adja a fel­peres egy napra eső átlagkeresetét (részesedését), ezek összesítése alap­ján pedig megállapítható a felperes havi átlagkeresetének (részesedé­sének), illetve — a hat heti gyógyulási idő tartamára folyósított beteg­ségi segély pontos összegének az ismeretében — a felperes keresetvesz­teségének az összege is. A járásbíróság a kifejtettektől eltérően nem a balesetet megelőző egy év, hanem az előző naptári év alatt elért összkeresetből (részesedés­ből) indult ki. A megyei bíróság pedig — ugyancsak téves jogi állás­pontjánál fogva — az 1968. évi összkeresetet (részesedést) vetette ösz­sze az 1969. évben, a baleset bekövetkezéséig elért összkeresettel, il­letve a felperes által 1969. évben kapott betegségi segély összegével. Minthogy ezek a számítási módok tévesek, a felperesnek a kereset­veszteség megtérítése iránti keresetét teljes egészében elutasító jogerős ítéleti rendelkezés törvénysértő, a balesetet megelőző egy év alatt elért összkereset (részesedés), illetve a ledolgozott munkanapok számának, valamint a gyógyulási idő tartamára folyósított betegségi segély pontos összegének tisztázása hiányában pedig egyben megalapozatlan is. (P. törv. III. 20 623/1971. sz., BH 1972/4. sz. 7037.) 125. A baleset folytán meghált személy által eltartott hozzátartozók részére kártérítésként járadékot csak személyenként külön meghatáro­zott összegben lehet megítélni és a ráutaltságot is a jogosultak tekin­tetében külön kell vizsgálni [4/1967. (VI. 8.) MüM sz. r-tel módosított 2/1964. (TV. 3.) MüM sz. r. 7. § (l)—(2) bek., 11. § a), c) pont]. (P. törv. III. 20 794/1970. sz., BH 1971/9. sz. 6880. — L. 295. sorszám alatt.) 126. í. Felelősség javítás alatt álló épület előtti gyalogjárón történt elesésből származó baleseti károkért. II. Ha a balesetet szenvedett dolgozó munkabérét a borravalóból származó jövedelemre tekintettel állapították meg, kártérítés esetén az elmaradt borravaló összegét is tisztázni kell s ezt a keresetveszteség 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom