Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

címén fizetendő kártérítés összegének meghatározásánál számításba kell venni [Ptk. 358. § (1) bek.]. Az I. r. alperes a II. r. alperes kezelésében levő épületben 1969. év folyamán különböző építési munkákat végzett. Ebből eredően az épület előtti gyalogjárda jelentős részét építési anyagok foglalták el, és az I. r. alperes dolgozói a gyalogjárdán keresztül egy kötelet is fektettek az építési anyagokkal megrakott talicskák vontatása céljából. A felperes 1969. február 14-én gyalogosan haladt az utcán és amikor az előbb említett ház elé ért, a járdán fekvő kötélben megbotlott, elesett, ennek következtében jobb combcsont törést és egyéb sérüléseket szenvedett. A felperes a balesetből származott kárait érvényesítette az alperes ellen. Módosított kereseti kérelmében egyetemlegesen 23 167 Ft kártérítés fizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A felperes a balesete idején felszolgáló szakoktató volt. Mint ilyen részt vett a vendéglátóipari szakmunkás tanfolyamok vizsgabizottságaiban, megfelelő díjazás mellett. Továbbá a nyári szünidőben másodállásban vendéglátóipari vállalatoknál éttermi felszolgálóként dolgozott. A kártérítésként követelt összegből 5460 Ft az elvesztett borravalóból származó jövedelemkiesés. Az első fokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adott, az alpereseket egyetemlegesen 20 547 Ft és járulókai megfizetésére kötelezte. Az I. r. alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében, a II. r. alperes felelősségét pedig a Ptk. 354. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg s a 344. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel egyetemlegesen kötelezte őket az alábbiak szerint megállapított kár megtérítésére. A megítélt összegből 1267 Ft a dologi kár, 3820 Ft a gyógyítással és gyógykezeléssel felmerült költség, 9300 Ft a főállásban felmerült keresetveszteség, 480 Ft a vizsgadíjakban és 2840 Ft a másodállásban elszenvedett keresetveszteség. Ez összesen csak 17 707 Ft-ot tenne ki, az első fokú bíróság azonban a 2840 Ft-os tételt — nyilván tévedésből — kétszer vette számításba. A felperes a másodállásból származó keresetveszteségét 8300 Ft-ban számította fel, ebből azonban 5460 Ft a borravalóból származó jövedelem. Ezt a kereseti követelését az első fokú bíróság elutasította az e kérdésben kialakult ítélkezési gyakorlatra utalással. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az abban foglaltak helyett az I. r. alperest 17 707 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte, míg a II. r. alperessel szemben a keresetet elutasította. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint az I. r. alperes végezte az építési munkálatokat a baleset színhelyén és ő vette igénybe építőanyagok tárolására a gyalogjárda jelentős részét. A járdán egy, a talicskák vontatására szolgáló kötelet is keresztül fektetett. Az I. r. alperes a gyalogosok figyelmét nem hívta fel a veszélyhelyzetre, a kérdéses gyalogjárdát csak a baleset után zárták el a forgalom elől. Ezzel a mulasztásával az I. r. alperes megszegte a KRESZ 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést s a jogellenes és felróható magatartásával 177