Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

(P. törv. II. 20 309/1970. szí, BH 1971/2. sz. 6670. — L. 519. sorszám alatt.) 6. A gyámhatóság részéről a gondnokság alá helyezés iránti per meg­indításának nem előfeltétele, hogy a gondnokság alá helyezendő sze­mély házastársát vagy egyenesági rokonát a per indítására előzetesen felhívja [Ptk. 16. §, Ptké. 8. §, 6/1969. (VIII. 30.) MM sz. r. 198. §]. A felperes (gyámhatóság) keresetében az 1925. évben született al­peresnek a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését kérte oly indokból, hogy az alperes elmebeteg, önmaga gondozására és lét­fenntartására nem képes, az „öregek" napközi otthonában elmebeteg­sége miatt nem helyezhető el. Ügyeinek vitelére teljesen képtelen, több alkalommal állt kórházi ápolás alatt. Egyébként a nevezettnek ingatlan vagyona nincs, de havi 739 Ft nyugdíjjal rendelkezik. Az alperesnek gyermeke nincs, férjétől — aki 1967. évben meghalt — különváltan élt. Az alperes meghallgatásakor személyesen azt adta elő, hogy anyja meghalt, de apja jelenleg is él s megjelölte lakcímét is. A felperes képviselője akként nyilatkozott, hogy előzőleg nem hív­ták fel az alperes apját arra, hogy kérje az alperes gondnokság alá he­lyezését. A járásbíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában utalt arra, hogy a gyámhatósági eljárásról szóló 6/1969. (VIII. 30.) MM. sz. rendelet 198. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a gyámható­ság a gondnokság alá helyezés iránt — ha annak feltételei megvannak — akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa és egyenesági rokona, vagy van ugyan, de azok a pert nem hajlandók megindítani. Az adott esetben az alperes személyesen előadta, hogy apja jelenleg is él. A felperes az alperes apját mint egyenesági rokont nem hívta fel a per megindítására. így a felperes keresete idő előtti. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt tör­vényességi óvás alapos. A Ptk. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bí­róság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a nagykorú sze­mélyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — állandó jel­leggel teljesen hiányzik. A Ptké. 8. §-a szerint pedig a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő személy házastársa, egye­neságbeli rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. E törvényes rendelkezések alapján tehát a felperes jogosult volt a keresetindításra. A gyámhatósági eljárásról szóló 6/1969. (VIII. 30.) MM sz. rendelet 198. §-ának (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza ugyan, hogy a gyámhatóság a gondnokság alá helyezés iránt akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa és egyenes­ági rokona, vagy van ugyan, de azok a pert nem hajlandók megindí­tani — a gyámhatósági eljárásra vonatkozó ennek a rendelkezésnek a U

Next

/
Oldalképek
Tartalom