Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

kot a közúti vállalat az utak szélére rakja le, hogy szükség esetén a fagyos, csúszós út szórására fel lehessen használni. Ilyen szakvélemény alapján, ha egyéb adatok támogatják, arra a következtetésre lehet jutni, hogy az I. r. alperes legalább egy kocsival ilyen sózott homokból szállított a felperesnek. Az I. r. alperes régóta foglalkozik fuvarozással, gyakran szállít építkezésekhez homokot, így tehát tudnia kellett, hogy milyen homokot rakott fel a kocsira és szállított a felperes részére. A kellően megindokolt szakvéleményből tehát megállapítható, hogy az I. r. alperes által szállított sós homok felhasználása folytán érte kár a felperest. Az I. r. alperesnek az eljárása csalárdnak is minősülhet, és ebben az esetben a kártérítési felelőssége a szavatossági határidő letelte után is fennáll az általános elévülési időn belül. A csalárdság megállapításához szükséges tényállás azonban ez idő szerint nincs kellően tisztázva. Vizsgálni kell, hogy az I. r. alperes a már említett két bányán kívül még honnan szállított homokot, egyáltalán volt-e a szállítás időpontjában sózott homok az utak mentén felhalmozva. Megalapozatlan a jogerős ítélet abból a szempontból is, hogy nem nyert tisztázást: a felperes eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének és van-e helye kármegosztásnak. A felperes a per adatai szerint ugyanis az egyik homokszállítmányban talált rögöket megmutatta a II. r. alperesnek is, aki azt mondta, hogy a mutatott homokrögök olyanok, mintha máriaüveg-törmelék lett volna bennük. A felperes a három göröngyöt félretette és megőrizte, de nem tartotta szükségesnek megvizsgálni, hogy az a homokszállítmány, amelyben a göröngyöket találta, megfelelő-e. A per jelenlegi adatai szerint az I. r. alperessel sem közölte az észleleteit. Ezt pedig meg kellett volna tennie. (P. törv. I. 20 837/ 1971. sz., BH 1972/8. sz. 7165.) n) A teljesítés megtagadása 104. Ha a termelő a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a maga szolgáltatását felajánlotta, teljesíteni kész és képes volt, de a megrendelő a szerződésszerű teljesítést a maga részéről jogos ok nélkül megtagadta, a megrendelő szerződésszegése miatt kártérítési felelősséggel tartozik [Ptk. 313. §, 410. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 070/ 1970. sz., BH 1971/7. sz. 6807. — L. 150. sorszám alatt) o) A szerződés megszűnésének egyes esetei 105. Ha az adásvételi szerződés érvényessége hatósági jóváhagyástól függ, s a szerződés a hatósági jóváhagyás megszerzésére határidőt nem állapított meg, e vevő viszont éveken át az ingatlant jóhiszeműen és békésen birtokolta, az eladó által utóbb a hatósági jóváhagyás megszerzésére megállapított nyolcnapos határidő nem tekinthető megfelelőnek, s az eladó e nyolc nap elteltével a szerződéstől nem állahat el [Ptk. 320. § (1) bek.]. (P. törv. I. 20 643/1970. sz., BH 1971/10. sz. 6911. — L. 91. sorszám alatt.) 154