Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

m) Hibás teljesítés 102. Ha a gyógyszergyártó vállalat az állatgyógyászati célra gyártott szérum ártalmatlansági vizsgálatát nem fajazonos állaton végzi el, és a forgalomba hozott szérummal beoltott állat elhullásával kárt okoz, a felelőssége alóli mentesítése végett eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy a teljesítésnél úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt [Ptk. 305—308. §, 318. §, 339. § (1) bek., 558. § (1) bek., XXXI. sz. PED]. A kereseti előadás szerint az alperes által gyártott és forgalomba hozott libainfluenza elleni szérum rejtett hibája több mezőgazdasági termelőszövetkezetnél a kislibák rendkívül nagy mértékű elhullását okozta. A felperes ennek következtében 785 830 Ft biztosítási összeget fizetett ki, ezért keresetében ennek az összegnek mint kárnak a megfizetésére kérte kötelezni az alperest [Ptk. 558. § (1) bek., Ptk. 306. § (2), (3) bek., Ptk. 307. § (1) bek., XXXI. sz. Polgári Elvi Döntés]. Az alperes azzal védekezett, hogy hibátlanul teljesített; a szérum gyártásánál mulasztás, gondatlanság nem terheli, a gyártási előírásokat megtartotta, a szérumot hatósági engedély alapján hozta forgalomba. A kislibák elhullását nem libainfluenza, hanem egy eddig ismeretlen vírus idézte elő. Ilyen körülmények között tehát felelősség nem terheli. Az első fokú bíróság lényegében elfogadta az alperes érvelését és ítéletével a keresetet elutasította. A felperes az ítélet elleni fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kereset szerint való marasztalását. Az alperes az ellenkérelmében az ítélet helyben hagyását kérte. Az első fokú bíróság által a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lényegében helyesen megállapított tényállást ítélkezése alapjául a Legfelsőbb Bíróság — néhány kiegészítéssel — elfogadta. A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetétől (a továbbiakban: Intézet) a fellebbezési eljárás során beszerzett újabb szakvélemény 4. pontjában foglaltak szerint: „A szérumok ártalmatlansági vizsgálatát természetesen leghelyesebb faj azonos állaton végezni, a szérum kipróbálására alkalmas libák beszerzése azonban esetenként a tenyészidőben is problematikus lehet... Az oltási baleset megtörténte után az ártalmatlansági szabvány teljes átdolgozásra került, a próbát naposlibákon kell elvégezni, és a megfigyelési idő 28 nap." A felperes fellebbezése alapos. A felperes perbeli követelésének elbírálásánál elsősorban azt a kérdést kell eldönteni, hogy az alperes a kislibák tömeges elpusztulását okozó 02 termelési számú szérumnak az egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére történt eladásakor hibásan teljesítette-e (Ptk. 305—308. §-ok), és csak hibás teljesítés megállapítása esetén jöhet szóba az alperes kárfelelőssége [Ptk. 307. § (1) bek., 318., 339. §]. Az első fokú bíróság mindezeket helyesen ismerte fel, téves jogi álláspontja azonban téves ítéleti döntéshez vezetett. A jogvita eldöntésénél a különböző szakvéleményeknek abból az egybehangzó megállapítá150