Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

lül — eltérő kikötés hiányában — a másik fél elfogadó nyilatkozatának az ajánlattevőhöz meg kell érkeznie ahhoz, hogy a szerződés létrejöj­jön. Az ajánlattevő azonban kötöttségének idejét eltérően is meghatároz­hatja, tehát azt meg is hosszabbíthatja [Ptk. 212. §-a (2) bek. első mon­data]. Az ajánlati kötöttség idejének meghatározásához — jogszabály rendelkezésének hiányában — nem szükséges írásbeliség. Ennélfogva ráutaló magatartásból is lehet következtetni arról, hogy az ajánlattevő kötöttsége meghosszabbított-e, illetőleg hogy az meddig tart. Határo­zatlan időre meghosszabbított kötöttségre lehet tehát következtetni az eset körülményeiből, így különösen abból, hogy a megkötendő szerző­désre tekintettel részteljesítés (vételárrész fizetése, birtokbaadás stb.) történt. Ha a ráutaló magatartásból az következik, hogy az ajánlati kötöttség határozatlan ideig tart, az ajánlattevő kötöttségének idejét határozottá teheti azáltal, hogy a másik felet meghatározott időben teendő írásbeli nyilatkozatra, illetőleg a megküldött szerződés aláírására és visszaküldé­sére szólítja fel. Természetes, hogy az egyik fél által aláírt szerződés formájában kö­zölt ajánlat elfogadásának írásban kell történnie. Ez megtörténhet úgy, hogy a címzett a szerződést aláírva az ajánlattevőnek visszaküldi, de úgy is, hogy a címzett nem a szerződést írja alá, hanem írásban értesíti az ajánlattevőt az ajánlat elfogadásáról. Ez utóbbi esetben az egyik fél által aláírt szerződés (ajánlat) és az elfogadó nyilatkozat együttes tar­talma szerint állapítandó meg, hogy a szerződés érvényesen létrejött-e. Az ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásából következik az is, hogy érvényesülnek az ajánlat visszavonására [Ptk. 214. § (2) bek.], il­letőleg az elkésetten érkezett elfogadó nyilatkozatra [Ptk. 214. § (3) bek.] irányuló szabályok is. V. Bár a színlelt szerződések száma már csökkenőben van, s nem kétséges, hogy a szocialista társadalmi tudat kialakulása és annak to­vábbi fejlődése, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak további tudatosítása nyomán az ilyen szerződések száma tovább fog csökkenni, ma még azonban nem elhanyagolható számban jelentkeznek. Kérdésként merült fel a bíróságok gyakorlatában a különböző szín­lelt szerződések (ajándékozást leplező adásvételi szerződés, adásvételi szerződést palástoló ajándékozás, haszonbérleti szerződéssel palástolt adásvétel, tartási szerződéssel palástolt ajándékozás, adásvételi szer­ződéssel palástolt tartási vagy életjáradéki szerződés stb.) elbírálása kapcsán az: elismerhető-e az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó leplezett szerződés érvényessége akkor, ha a színlelt (és írás­ba is foglalt) szerződés tulaj donátruházást nem tartalmaz (tehát pl. a felek színlelt haszonbérleti szerződést kötnek az adásvételi szerződés leplezése céljából). A Ptk. 209. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a lep­lezett szerződés alapján kell megítélni. Eszerint valamely színlelt szerződés elbírálásánál nem a külső ala'k­ból, hanem a felek valóságos szerződési akaratából kell kirodulni; nem 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom