Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

a színlelt, hanem a valóságos szerződés az irányadó. Önmagában a szerződés leplezett volta (a tulajdonjog átruházási jogcímének a valóságos szerződési akarattól eltérő feltüntetése) nem eredményezi tehát a szerződés érvénytelenségét. A törvény említett rendelkezéséből azonban az is következik, hogy a leplezett szerződés érvényességi kellékeinek hiánytalanul meg kell lenniük a színlelt szerződésben. A törvény ugyanis csak a színlelést tekinti közömbösnek, de nem ad felmentést az egyéb érvényességi feltételek megtartása alól. Ezt fejezi ki az a rendelkezés, hogy a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Miután pedig a felek valóságos szerződési akarata a színlelt szerződésben burkoltan jelentkezik, mellőzhetetlen, hogy a színlelt szerződés is tartalmazzon tulaj donátruházást (bár a valóságos leplezett szerződésben megjelölttől eltérő jogcímen). Ha ugyanis a színlelt szerződésben nem jutott kifejezésre az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szándék, hiányzik a szerződésnek ez a lényeges eleme a leplezett szerződésből is, és így a leplezett szerződés emiatt érvénytelen. Ezek szerint tehát, ha a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek lényeges tartalmához ugyancsak hozzátartozik az ingatlan tulajdonjogának átruházása és azt tartalmazza is, akkor a palástolt szerződés érvényesnek ismerhető el. Ha azonban az írásbafoglalt szerződés csupán az ingatlan használatának időleges átengedésére szolgálhat jogcímül, de az ingatlan tulajdonjogának átruházására jogcímet érvényessége esetén sem adna, akkor minthogy az okirat a feleknek az ingatlan elidegenítésére irányuló akaratnyilvánítását nem tartalmazza, s ekként a leglényegesebb tartalmi elem nincs írásba foglalva, a palástolt szerződés leglényegesebb tartalma is csak szóbeli megállapodásként jelentkezik, következésképpen az ilyen szerződés ingatlan tulajdonjogát elidegenítő érvényes szerződésnek nem ismerhető el. [A XXXV. sz. Polgári Elvi Döntéssel (BH 1972/5. sz.) módosított XXV. sz. Polgári Elvi Döntés (PH 86. oldal).] c) A szerződési akarat és kifejezése 90. A megtévesztés megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a megtévesztésre hivatkozó fél az elszámolásra vonatkozó tételeket ellenőrizhette [Ptk. 210. § (4) bek.]. A peres felek, valamint a perben nem szereplő cs-i mezőgazdasági termelőszövetkezet 1969. október 21-én építőipari és vasipari munkák közös elvégzésére társasági szerződést kötöttek, majd külön megállapodást is létesítettek a műszeripari művek újonnan megtervezett gyáregységének a megépítésével kapcsolatosan. A felperes felügyeleti szervének utasítására azonban a felek a szerződéses jogviszonyukat utóbb megszüntették és ezzel összefüggésben egymással elszámoltak. Az elszámolás eredményét az alperesnél 1970. július 22-én felvett jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet a felperes az 1970. július 29-én kelt levelével elfogadott. 132