Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

jog keretében a részére biztosított jogokat nem lépte túl, ezért intézkedéseiért kártalanítással nem tartozik. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság döntésénél figyelmen kívül hagyta a VET 22. §-ának és a villamos vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM számú rendeletnek a rendelkezéseit. Az említett jogszabályok egyes rendelkezéseit nem lehet kiragadottan egymástól elszigetelten értelmezni és alkalmazni, mint ahogyan azt a másodfokú bíróság tette. A VET 9. §-ának (3) bekezdése szerint a vezetékjog ingyenes. Ez azonban nem zárja ki a VET 22. §-a (1) bekezdésének az alkalmazását, amely viszont a villamosmű létesítésével, a törvényen alapuló tevékenység során más ingatlanában keletkezett kár megtérítését, tehát a károsult kártalanítását írja elő. A két rendelkezés együttes helyes értelméből következik, hogy önmagában a vezeték létesítéséért ellenérték nem jár, nem köthető ki. Ha azonban az ezzel kapcsolatos — a jogszabályon alapuló — tevékenység másnak kárt okoz, ezért a villamosmű üzembentartója a károsultat kártalanítani köteles. Ezt az elvet tükrözi az 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. rendelet is, amelyet a másodfokú bíróság egyáltalában nem vett figyelembe. Az utóbbi rendelet 18. §-ának (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vezetékjog alapján a létesítéssel, üzemben tartással okozott. . . károkért ..., különösen a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből keletkező károkért a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával [VET 22. § (1) bek.] pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A másodfokú bíróságnak ezzel ellentétes jogi állásfoglalása téves, és az ezen alapuló ítéleti döntése jogszabályt sért. A másodfokú bíróság — jogi álláspontjából következően — a perbeli jogvita összegszerűségi kérdéseivel nem foglalkozott. Minthogy pedig ez idő szerint a perben nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok ahhoz, hogy a felperest megillető kártalanítás összege megalapozottan megállapítható legyen, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot — az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés, illetőleg a felperes által előterjesztett csatlakozó fellebbezés keretei között — új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a már meghallgatott szakértőt utasítani kell szakvéleményének kiegészítésére és tüzetes megindokolására. A szakértőnek nyilatkoznia kell a perbeli ingatlan értékéről és ezzel kapcsolatban arról, hogy az értékelést milyen más ingatlanok adatainak összehasonlítása folytán állapította meg, továbbá, hogy az ingatlan forgalmi értékét hogyan határozta meg, mert a kártalanítás összege tekintetében a forgalmi értéknek szintén jelentősége van (Legfelsőbb Bíróság 11. sz. polgári kollégiumi állásfoglalása). Ezt követően a szakértőnek ugyancsak megfelelő részletességgel kell nyilatkoznia az ingatlan értékcsökkenéséről, és csak az így kiegészített tényállás alapján lehet a jogvita érdemének összegszerűségi vonatkozásaiban is dönteni. (P. törv. I. 20 889/1969. sz., BH 1971/2. sz. 6658.) 107