Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

jelentős egyéb tényezők együttes számbavétele és mérlegelése után jut abba a helyzetbe, hogy megalapozottan dönthessen a haszonélvezeti jog megszűnése címén a haszonélvezőt megillető kártalanítás tekintetében. b) A haszonélvezeti jog értékének megállapítása szükségessé válhat a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatban is. Ez a helyzet akkor, ha valamelyik tulajdoni hányad tulajdonosa és haszonélvezője közös megegyezéssel hozzájárul a közös tulajdon megszüntetéséhez, vagy pedig a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szabadkézből értékesítik. Ha ilyenkor a tulajdonostárs és a haszonélvező nem jutnak megegyezésre a vételár, illetőleg a megváltási ár felosztása kérdésében, és vitájukat a bíróságnak kell eldöntenie, a megszűnt haszonélvezeti jog értékét ilyenkor is az aj pontban foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. [PK 365. sz., BH 1970/3. sz.] k) Telki szolgalom 64. Az a körülmény, hogy valamely közút esős időben vagy télen talajának a minősége miatt nehezen járható, még nem jelenti azt, hogy a mellette fekvő ingatlan megfelelő közúttal nincs összekötve. Ezért nem ad alapot a Ptk. 164. §-ának a (3) bekezdésében meghatározott átjárási szolgalmi jog létesítésére. A t-i 105. és 108. helyrajzi számok alatt felvett beltelkes házingatlan 2/5 arányban az I. r. alperes, 1/5—L/5 arányban pedig a II—IV. r. alperes tulajdonában áll. Az ingatlan az S. utcában fekszik. E házingatlan mögött — a folyó irányában — van a felperesnek a házingatlana, amely a t-i 106. és 107. helyrajzi számok alatt szerepel. Ez előtt az ingatlan előtt is út húzódik, amely az árterülettel határos. Keresetében a felperes gyalogátjárási szolgalom létesítését kérte az alperesi ingatlanon keresztül. A járásbíróság ítéletében a Ptk. 164. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással a keresetnek helyt adott, és az alperesek ingatlanán keresztül gyalogátjárási szolgalmat engedélyezett a felperes ingatlanának mindenkori birtokosa javára. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes ingatlana feltétlenül megkívánja a járható közterülettel való közvetlen érintkezést, ez azonban ez idő szerint azért nem lehetséges, mert a folyó partján húzódó közút esős, sáros időben nehezen, a folyó magas vízállása esetén pedig egyáltalán nem járható, és ilyenkor a felperes hatósági intézkedés alapján is jogosult az alperesi ingatlanon átjárni és úgy menni ki az S. utcára. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a felperes mintegy három éven keresztül zavartalanul átjárt az alperesi ingatlanon, sőt kiskaput is létesített az udvarát az alperesek udvarától elválasztó kerítésen. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 164. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult a földjeiken átjárjon. A per adatai szerint a felperesi ingatlan mögött van a folyó partján a hajóállomás, az odavezető út a felperes ingatlana előtt elhúzódó közút. 87