Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

amelyet a lakosság is használ, ha a hajóállomásra igyekszik, vagy fürödni jár. Egymagában véve az a körülmény, hogy ez az út cserjés, fás volta, sárossága és sötétsége miatt nehezen járható, nem szolgálhat alapul telki szolgalom létesítésére. A periratok között találhatók a községi tanács végrehajtó bizottságának határozatai, amelyekből kitűnik, hogy a helybeli viszonyokkal teljesen ismerős tanácsi szervek is csupán árvíz idejére biztosították az átjárást a felperes részére az alperesek ingatlanán keresztül, sőt mindkét határozat azt is elrendelte, hogy az árvízveszély elmúlta után az átjárás céljából megbontott kerítéseket az eredeti állapotba vissza kell állítani. A felperesnek esetleges korábbi átjárása nem lehet indoka a szolgalom létesítésének, mert az alperesek nem laknak az ingatlanukban, azt bérbeadás útján értékesítik, a bérlő tiltakozásának hiánya vagy elnézése pedig nem lehet irányadó. A telki szolgalom elbirtoklással történt megszerzésének megállapítására az eljárási adatok nem nyújtanak kellő alapot. Mivel pedig a felperesi ingatlannak közúttal való összeköttetése megvan, a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében a szolgalmi jog létesítésére megszabott előfeltétel nincs meg. Az a körülmény, hogy az ingatlan előtt elhúzódó közút talaja és minősége nem megfelelő, az átjárási szolgalom alapítását nem indokolhatja. Falusi viszonylatban sok helyütt dülőutak mellett is találhatók lakóházak, ezek az utak esős időben és télen nehezen járhatók, ez azonban egymagában véve az átjárási szolgalmi jog létesítésére alapul nem szolgálhat. Az előadottakból kitűnően a perben eljárt bíróságok ítéleti döntései tévesek, és ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes alaptalan keresetét elutasította. [P. törv. I. 20 506/1968. sz., BH 1969/4. sz. 6025.] 65. A telekjegyzőkönyvekben feltüntetett „közös udvar" esetében nem szolgalmi jogról, hanem a közös tulajdonnak sajátos formájáról van szó(Ptk. 164. §). [P. törv. I. 20 951/1969. sz., BH 1970/7. sz. 6441. — L. 39. sorszám alatt.] 66. Szerződés alapján telki szolgalom nem a szerződés létrejöttével,, hanem a telekkönyvi bejegyzéssel keletkezik (Ptk. 165. §). [P. törv. I. 21 163/1969. sz., BH 1970/9. sz. 6499. — L. 801. sorszám alatt.] 67. Telekkönyvi bejegyzés nélkül is érvényesíthető a szerződésileg biztosított telki szolgalom az ingatlan olyan tulajdonosával szemben, aki azt alapította, illetőleg az olyan későbbi tulajdonossal szemben, aki az ingatlant a használati jog ismeretében szerezte (Ptk. 165. §). Az 1127/1, 1127/2. és 1127/3. hrsz. alatt felvett ingatlanok kiskorú K. R. és K. G. tulajdonában állottak, akik az 1962. október 5-én kelt szerződéssel az 1127/3. számú ingatlant eladták az alperesnek és a feleségének azzal, hogy az utóbbiak az 1127/1. hrsz. ingatlanon levő kút használatára jogosultak. SS