Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

ha az A. épülettel kapcsolatos költségről van szó, az A. épületben levő öröklakások tulajdonosai, ha a B. épülettel kapcsolatos költségekről van szó, akkor a B. épületben levő öröklakások tulajdonosai tartoznak egyforma arányban viselni". Az alapító okirat X. fejezete arról rendelkezik, hogy „a közös építményrészek, felszerelések és berendezések és egyéb közös terhek biztosítása végett minden egyedi tulajdonostárs havonta 10 Ft előleget tartozik adni". Végül az alapító okirat XIII. fejezete azt tartalmazza, hogy „a közgyűlés határoz a jelen alapító okirat egyéb helyein megjelölt tárgyakon felül különösen a közös képviselő által előterjesztendő költségvetés stb... felől". A per anyagából megállapíthatóan 1966. január 9-én a B. jelű épületben lakó tulajdonosokat azért hívták össze, hogy határozzanak, az 1966. évre a közös költségek fedezésére milyen összegű havi előlegeket fizetnek. A perből azonban az is megállapítható, hogy a közös költségek 1966-ra fizetendő havi előlegösszegéről, helyesen ezen összeg felemeléséről nem közgyűlés, hanem — a jegyzőkönyv tanúsága szerint, de a közös képviselő előadásából is kitűnően — lakógyűlés határozott. Megállapítható továbbá az is, hogy ez alkalommal a közös képviselő csak a B. jelű épület lakástulajdonosait értesítette, és csak ezek jelentek meg a lakógyűlésen. Nem állapítható meg a per anyagából, hogy az adott esetben milyen jellegű közös költségek miatt volt szükség arra, hogy havi 100 Ft előleget fizessenek a B. jelű épület tulajdonostársai. Nem állapítható meg tehát az, hogy az adott alkalommal csupán a B. jelű épületet terhelő közös költségekről vagy az egész társasházat érintő közös költségekről volt-e szó, és ennek megfelelően esetleg közgyűlésnek minősíthető-e az érdekeltek lakógyűlése. Ezekre tekintettel tisztázni kell elsősorban a közös költségek jellegét. Ezt követően pedig azt, hogy 1966. január 9-én a tulajdonostársak közgyűlést tartottak-e valójában, s csak ezek eldöntése után lehet a per érdemében megalapozottan dönteni. Tekintetbe kell venni a döntés meghozatalánál azt is, hogy a per adataiból megállapíthatóan az 1966-ra a közös költségek előlegezésére fordított összeg nem került felemelésre, hiszen már 1965-ben is havi 100 Ft-ot fizettek a B. jelű épület tulajdonostársai. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s ugyanazt a bíróságot a fent írtak szerinti eljárás lefolytatására s új határozat hozatalára utasította. [P. törv. II. 21 110/1967. sz., BH 1968/5. sz. 5677.] 58. A társasházalapító okiratban a közös költségekhez való pénzbeli hozzájárulás késedelmes szolgáltatása esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni [1924. évi XII. tv. 5. §, Ptk. 149. §, 247. § (2) bek., Ptké. 97. § (2) bek.]. [P. törv. I. 20 459/1967. sz., BH 1968/1. sz. 5564. — L. 114. sorszám alatt] 79