Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)
[P. törv. I. 20 249/1969. sz., BH 1969/10. sz. 6213. — L. 632. sorszám alatt] 55. A közös tulajdonnak megváltás útján történt megszüntetését elrendelő ítélet elleni fellebbezési támadásban — mint többen a kevesebb — benne foglaltatik a megváltási ár összege elleni támadás is (Pp. 253. §, Ptk. 148. §, PK 10. sz.). A perbeli lakóház 113,3 D-öl területtel 2/s arányban a felperes, 3/8—3/g azaz összesen 6/s arányban pedig az alperesek tulajdonában állott. A házingatlanban az alperesek laknak. Keresetében a felperes az ingatlan használatának rendezését és ennek keretében az alpereseknek egy szoba és egyéb helyiségek birtokbaadására kötelezését kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, s egyben viszontkeresetet támasztottak az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránt. Az ingatlant maguknak igényelték, a felperes tulajdoni hányadáért 30 000 Ft-ot ajánlottak fel, kérték azonban ebbe az összegbe beszámítani az általuk elvégzett tatarozás költségét. A felperes a közös tulajdon megszüntetését ellenezte, és kijelentette, hogy az ingatlanhoz minden körülmények között ragaszkodik, azt használni kívánja. Az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a perbeli ingatlan forgalmi értékét 286 000 Ft-ra értékelte beköltözhetően, azzal a megjegyzéssel, hogy be nem költözhetőség esetén az 50%-kal kevesebb értéket képvisel. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a viszontkereset alapján a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy az alpereseket a felperes % tulajdoni hányadának megváltása fejében 36 000 Ft megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes és családja más helységben laknak, munkakörük is oda köti őket, s minthogy egyrészt az alperesek az ingatlanban benne laknak, másrészt az ingatlan természetben nem osztható meg, a közös tulajdon megszüntetésének az a módja mutatkozik helyesnek, ha az ingatlant az alperesek kapják meg, és a felperes tulajdoni hányadának értékét a felperesnek megfizetik. Az elsőfokú bíróság az ingatlan értékét — be nem költözhetőséget alapul véve — 143 000 Ft-ban állapította meg, amelynek V4 része illeti meg a felperest. A közös tulajdon megszüntetésére tekintettel a felperesnek a használati megosztás iránt előterjesztett keresete nem teljesíthető. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és a fellebbezésében kifejtette, hogy „az elsőfokú ítélet sérti az anyagi igazságot és az én méltányos érdekeimet, mivel helytelen ténymegállapításon alapul". Hivatkozott arra, hogy már a bíróság előtt is előadta, hogy élni kíván az elővásárlási joggal, és ennek folytán kérte birtokbahelyezésének elrendelését. A fellebbezési tárgyaláson a felperes kijelentette, hogy a fellebbezési kérelmét fenntartja, az összegszerűség tekintetében nem kíván nyilatkozni, mert nincs eladási szándéka. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta. Helyesnek találta, hogy a közös tulajdon a felpe73