Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

hogy ha a szóban forgó ingatlanok használata, birtoklása tekintetében a tényleges helyzet és a telekkönyvi állapot között eltérés van, ennek rendezése iránt a peres felek, illetőleg az összes érdekeltek — egyetér­tésük esetén — közös kérelmet terjeszthetnek elő a telekkönyvi ható­ságnál. Perre csak akkor van szükség, ha a rendezés módja felől az összes érdekelt között nincs egyetértés. Ebben az esetben azonban vala­mennyi érdekeltnek perben kell állania. [P. törv. I. 20 951/1969. sz., BH 1970/7. sz. 6441.] 40. A vételi ajánlatot egész terjedelmében, tehát a vevő nevének megjelölésével együtt kell közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha a korábban közölt vételi ajánlat alapján a jogosult az elővásárlási jogával nem élt, s a felek az adásvételi szerződéstől elállottak, az^ujaSb' ftéteU— ajánlatot is közölni kell egész terjedelmében az elővásárlásra jogosult­tal (Ptk. 145., 376., 377. §, PK 9. sz.). [Esztergomi Megyei Bíróság Pf. 20 594/1969. sz., BH 1970/11. sz. 6567. — L. 183. sorszám alatt.] 41. Tulajdonostárs elővásárlási jogának gyakorlása végett az eladó tulajdonostársat a kapott ajánlat közlésének kötelezettsége akkor nem terheli, ha annak teljesítése az elővásárlásra egyébként jogosult tar­tózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. — Egymagában a tulajdonostár­sak viszonylag nagyobb száma a közlési kötelezettség alól nem mente­sít [Ptk. 145., 376., 377. §, 2/1960. (XII. 25.) IM sz. r. 51. §, PK 9. sz.]. [P. törv. I. 20 843/1968. sz., BH 1969/4. sz. 6024. — L. 184. sorszám 12- Az elővásárlásra jogosult által elővásá^rlási jogának érvény^tpsiP irnn.f in/jjtotf rxpxhp. félként be kell vonni a venni szándékozó kívülálló személyt is. ~* " Az egyik tulajdonostárs közös tulajdon megszüntetése iránti- joga gyakorlásának és a másik tulajdonostárs elővásárlási joga gyakorlásá­nak összeütközése JPtk. 145., 147. §, PK 9., 10. sz.). T7í~perbe3r-528 Ó-öl területű ingatlannak a telekkönyvi bejegyzés szerint egyrészt a felperes, másrészt az I—VIII. r. alperesek különböző arányban tulajdonostársai. Egyrészről az I—II. r. alperesi házaspár mint eladók, másrészről K. P. és neje mint vevők 1966. szeptember 30. napján adásvételi szer­ződést kötöttek. A szerződés tartalma szerint az eladók eladják az 528 •-öl nagyságú ingatlanból az adásvétel időpontjában fennállott telek­könyvi állás szerint B. 9., 10. és 12. sorszám alatti illetőségeiket, az in­gatlan összesen 32/48 részét, amely a telekkönyvi térmérték szerint 352 •-öl. A szerződés 2. pontja szerint kijelentik a szerződő felek, hogy az adásvételi szerződés a megjelölt ingatlanra készült, azonban úgy, h°gy „a vétel tárgyát képező ingatlan, illetve az eladók tulajdonát ké­pező ingatlanilletőség" a tulajdonközösség megszüntetése útján a meg­jelölt arányban és területtel megosztásra kerülve, a tulajdonjog újon­nan nyitandó telek jegyzőkönyvbe jegyeztetik be előbb az eladók és ezt alatt.] 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom