Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

g) Feldolgozás és egyesítés 35. A jóhiszemű ráépítés alapján történő tulajdonszerzés eszmei hányadokban nem határozható meg, az nem keletkeztethet közös tulajdont sem az épületen, sem a ráépítés által érintett földterületen (Ptk. 138. §). A perbeli 116 négyszögöl területű ingatlan a felperesek egyenlő arányú közös telekkönyvi tulajdonában áll, az ingatlant azonban 1949 óta az alperesek használják, akik abban az évben ideiglenes, majd 1950ben végleges adásvételi szerződéssel a szomszédos 400 négyszögöl kiterjedésű területet a felperesektől megvásárolták. Ez a 400 négyszögöl, terület tehát — amelynek tulajdonjogát az alperesek megszerezték — a perben vitás 116 négyszögöl területű ingatlan mellett van. A felperesek keresetükben egyfelől ennek a 116 négyszögöl területű ingatlannak a birtokát követelték az alperesektől, másfelől pedig az ingatlan használati díja fejében évi 100 Ft, összesen 1800 Ft megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket. Az alperesek védekezése az volt, hogy a felperesek által követelt 116 négyszögöl területű földrészletet — az említett 400 négyszögöl területű ingatlannal együtt — megvásárolták a felperesektől, és így annak tulajdonjoga ezen az alapon őket illeti meg. Ezért viszontkeresetet támasztottak a felperesek ellen a felperesek által követelt ingatlanra vonatkozó tulajdonjoguk megállapítása iránt. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást vett fel, nem találta azonban bizonyítottnak, hogy az alperesek a vitás 116 négyszögöl kiterjedésű ingatlant is megvásárolták a felperesektől. Ennek ellenére a keresetet elutasította, és a viszontkeresetnek helyt adott. Megállapította, hogy az alperesek a szóban forgó ingatlanon — amelyet jóhiszeműen használtak — melléképületet emeltek, és a Ptk. 138. §-a értelmében ezzel a ráépítéssel megszerezték az ingatlan tulajdonjogát. A felpereseknek a birtokbaadás és a használati díj fizetése iránti keresete ebből az okból alaptalan, az alperesek azonban a ráépítéssel tulajdonjogilag megszerzett telek ellenértéke fejében négyszögölenként 20 Ft-ot, öszszesen 2320 Ft-ot tartoznak a felperesek részére megtéríteni. A felperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú, bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a peres ingatlan y4 tulajdoni illetőségét ítélte meg az alpereseknek, míg az ingatlan használatát úgy rendezte, hogy a beépített rész az alperesek birtokában marad, a többit azonban a felperesek birtokába kell bocsátaniuk. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a havi 300 Ft nyugdíjjal rendelkező I. r. és a háztartásbeli foglalkozású II. r. alperes a telek n. ölenként 80 Fttal számított, összesen 9280 Ft értékét a felpereseknek nem tudja megfizetni, ezért helyesebb, ha az ingatlan tulajdonjogának csupán eszmei hányadát kapják meg. A beépített terület 29 négyszögöl, az épület értéke 2526 Ft, és így az alpereseket a peres ingatlan y4 tulajdoni hányada illeti meg, különbözetként azonban 425 Ft-ot kell még megtéríteniük a felperesek javára. Ezenkívül az alperesek a perindítás óta a különbözeti 83 négyszögöl terület használatáért 112 Ft-ot kötelesek használati díj fejében a felperesek részére megfizetni. 55