Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

borítási per jogperré alakult át, amelyben a bíróságnak a vitás terület tulajdonjoga tekintetében is döntenie kellett [Ptk. 192. § (3) bek.]. A szóban forgó területsáv tulajdonjoga pedig az elsőfokú bíróságnak az aggálytalan szakértői véleményre alapított megállapítása szerint a felperest illeti, annak birtoklására tehát a felhívott törvényi rendelkezés értelmében a felperesnek van joga. [P. törv. I. 20 971/1968. sz., BH 1969/5. sz. 6054.] 22. A vevő az adásvételi szerződés alapján a telekkönyvben feltüntetett térmértékű ingatlan tulajdonjogának és birtokának az átruházását követelheti, ha az ingatlan a valóságban ilyen terjedelemben megvan {Ptk. 98. §). [P. törv. IV. 20 159/1970. sz., BH 1970/11. sz. 6566. — L. 173. sorszám alatt.] 23. A szomszédjog jogszerű gyakorlásával okozott hátrányért kártalanítás, a jogellenes magatartással okozott kárért pedig kártérítés jár (Ptk. 102. és 339. §). [Budapesti Fővárosi Bíróság 46. Pf. 26 668/1968. sz., BH 1969/5. sz. 6055. — L. 136. sorszám alatt.] 24. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés semmis, ha a tilalom jogosultja ahhoz nem járul hozzá (Ptk. 114. §). [P. törv. I. 20 037/1970. sz., BH 1970/11. sz. 6568. — L. 46. sorszám alatt.] 25. Nem jelent feltétlenül birtokháborítást, ha az egyik tulajdonos a vele közvetlenül szomszédos másik tulajdonos telkéből bizonyos területet elfoglalva tart. A fennálló állapot megzavarásának hiányában a tulajdonos a Ptk. 115. §-ának (2) bekezdése alapján követelheti a vitás telekrész birtokba való bocsátását. A jogszabályokban meghatározott esetekben az építmények lebontásához az építésügyi hatóság engedélye is szükséges. A túlépítés esetén azt is vizsgálni kell, hogy az épület lebontása nem ellenkezik-e az okszerű gazdálkodás követelményeivel [Ptk. 110., 111., 115. §, 187. § (1), (2) bek., 188. § (1) bek., 1964. évi III. tv. 26. §]. A p-i tkvi betétben felvett 826 [j-öl nagyságú ingatlan az alperes, a 856 Q-öl terjedelmű — az előbbivel közvetlenül szomszédos — ingatlan pedig a II. r. felperes tulajdona. A peres felek között az ingatlanok határvonala tekintetében már évek óta vita áll fenn. Ebből kifolyólag a a felperesek 1968. május 29-én a községi tanács vb. titkárához beadványt intéztek, és ebben kérték az alperesnek a további birtokháborítástól való eltiltását, és azt is panaszolták, hogy az alperes „ráépített" az őket megillető területre. A községi tanács vb. titkára a felperesek kérelmének érdemi elbírálását mellőzve, az iratokat a bírósághoz tette át. A bírósági eljárásban a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az alperes az ő ingatlanukból jogellenesen tart elfoglalva jelentősebb területet. Arra is hivatkoztak, hogy az ő sérelmükre „túlépítés" is történt, mert az alperes felülépítményei részben az ő tulajdonukban levő 39