Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

házas-ingatlana, amely a 2551. sz. tkvi betétben szerepel 5930. és 5931. hrsz. alatt 460 n~öl összterülettel. A felperes 1967 tavaszán a községi tanács szakigazgatási szerve előtt birtokháborításként panaszolta azt, hogy ingatlanából az alperes egy darabot elszántott. Ebből a panaszból birtokháborítási per keletkezett, amelynek során vitássá vált a peres felek ingatlanai között húzódó mezsgyevonal. A per során meghallgatott igazságügyi szakértő felmérés alapján megállapította, hogy a nyugati oldalon 0,9 öllel, az alperesi házingatlan elejénél pedig 0,3 öllel eltolódott a használati vonal a helyes térképi állapottól, az eltolódás a felperes területének rovására történt, és ehhez képest az alperes a vázrajzon feltüntetett területet elfoglalva tartja a felperes ingatlanából. A járásbíróság ítéletével a szakértő véleménye alapján a helyes mezsgyevonal meghatározása mellett az alperest az általa jogosulatlanul használt területnek a felperes javára való birtokba bocsátására kötelezte. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az alperesi kiskapu helyzetére figyelemmel azt állapította meg, hogy az alperes és annak jogelődje is birtokában tartotta a szakértő által kimutatott területet, és ehhez képest a felperes birtokháborítást nem sérelmezhet, ami pedig a felperes tulajdoni igényét illeti, ennek bizonyítására a műszaki felmérés nem alkalmas. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 98. §-a értelmében a tulajdonost megilleti a dolog birtoklásának joga. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki azt jogosulatlanul birtokában tartja. Ingatlan vonatkozásában a birtoklás joga a telekkönyvben kimutatott birtokrészletre vonatkozik, amelynek határait a telekkönyvi térkép tünteti fel. Ha vitássá válik, hogy a tényleges használat szerinti mezsgyevonal a telekkönyvi állapotnak megfelel-e, ebben a kérdésben műszaki felmérésre alapított mérnökszakértői véleményt kell beszerezni. Ez az adott esetben megtörtént, és a meghallgatott igazságügyi szakértő véleményében és az ahhoz csatolt vázrajzon kimutatta, hogy hol húzódik a felperes tulajdonában álló 7265/1. hrsz. telekkönyvi birtokrészlet helyes határa; hol van és mennyi az a terület, amelyet az alperes ebből az ingatlanból használ. A szakértőnek ezt a megállapítását a per adatai nem cáfolják meg, és ezért azt irányadónak kell tekinteni. Minthogy pedig a szóban forgó területnek az alperes részéről történt elbirtoklását sem az elsőfokú bíróság, sem a másodfokú bíróság szerint nem lehet megállapítani, minthogy továbbá laz alperes az elbirtokláson kívül a használatot illetően egyéb jogcímre nem is hivatkozott, az idézett jogszabályhoz képest tévedett a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú bíróság megalapozott és helyes ítéleti rendelkezését megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az elutasításnak az az indoka ugyanis, hogy a felperes azért sem igényelheti a vitás terület birtoklását, mert korábban nem volt birtokban, és így a terhére birtokháborítás nem történt, nem helytálló, miután az alperes védekezése folytán a birtokhá38