Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

egyedül ő építette. Az épület tulajdonjoga — a Ptk. 97. §-ának (2) bekezdésében írt kivételektől eltekintve — a földtulajdonost (a földtulajdonosokat) illeti. Miután pedig a felperes nem igazolta, hogy a társtulajdonosokkal az építkezés befejezése előtt olyan megállapodást létesített, amely szerint az építmény kizárólagos tulajdonjogát ő szerzi meg, így a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az alpereseknek is tulajdoni igénye keletkezett a perbeli házra, és a felek eszmei közös tulajdonában levő telken épült ház is közös tulajdonukba levőnek tekinthető. Törvénysértő tehát a járásbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a perbeli ingatlan eszmei 7/24 illetőségének tulajdonosa (a felperes) annak révén, hogy a közös telken saját költségén egyedül létesített felülépítményt, az épület tulajdonjogát egyedül megszerezte. A felek közötti jogviszony természeténél fogva egyébként sem lehetett volna azt megállapítani, hogy a felperes teljesítésre irányuló követelést nem érvényesíthet. Sőt a felperes jogainak megóvása végett az adott esetben éppen arra van szükség, hogy teljesítésre irányuló kereset előterjesztésével tulajdoni igényének lezárását és a vitás tulajdoni kérdések végleges rendezését biztosítsa. így a járásbíróság a Pp. 123. §-ában írt eljárásjogi rendelkezések megsértésével hozta meg ítéleti döntését. A felperes a teljesítésre irányuló kereseti igényét elvileg különböző jogcímekre alapítottan érvényesítheti. Előtérbe kerülhet a felek közötti jogvita rendezésénél a ráépítésre (Ptk. 138. §) avagy a közös tulajdon megszüntetésére (Ptk. 147—148. §) vonatkozó anyagi jogi szabályok alkalmazása. Mindkét esetben szükséges azonban az illetékes építésügyi hatóság előzetes engedélyének beszerzése. Ennek hiányában ugyanis nem bírálható el, hogy városrendezési és építésügyi szempontból a felperes mint „ráépítő" az egész telekre vagy annak csupán „megfelelő" részére szerzett-e tulajdonjogot. De a közös tulajdon természetbeni megosztás útján történő megszüntetésének elrendeléséhez is szükséges az építésügyi hatóság engedélyének beszerzése. Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a szabályos kivándorló útlevéllel Amerikába távozott I. és III. r. alpereseket devizakülföldi személyeknek kell tekinteni, így tehát a devizahatósági perlési engedély beszerzése sem lett volna mellőzhető (1950. évi 30. sz. tvr. 50. § a) pont, 51. §, 55. §). [P. törv. I. 20 408/1968. sz., BH 1968/12. sz. 5897.] b) A tulajdonjog tartalma és védelme 21. A tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki azt jogosulatlanul birtokában tartja. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Vita esetén a tulajdonjog kérdésében is határoznia kell [Ptk. 98. §, 192. § (3) bek.]. Sz. községben a K. utca 60. számú házas-belsőség a felperes tulajdonában van. Ezt az ingatlant a 2921. számú telekkönyvi betét 7265/1. hrsz. alatt tünteti fel 1011 •-öl területtel. Ennek szomszédságában, a K. utca 61. szám alatt fekszik az alperes 37