Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

totta el, hanem az alperesek figyelmét sem hívta fel az őket esetleg megillető pénzkövetelés érvényesítésének lehetőségére. Az államigazgatási eljárás lefolytatása az ingatlan megosztásának engedélyezése érdekében, szükség esetén igazságügyi szakértő kirendelése és a peres felek kioktatása csak a megismételt eljárás keretében lehetséges. [P. törv. I. 20 955/1969. sz., BH 1970/12. sz. 6595.] 20. Ha több személy eszmei közös tulajdonában levő telken az egyik tulajdonostárs a többi tulajdonostárssal létesített megállapodás nélkül épít házat, a többi tulajdonostársnak is tulajdoni igénye keletkezik a házra (Ptk. 97. §). A v-i 777 •-öl terjedelmű ingatlanoknak 3/24 részben a III. r. alperes, míg 7/24—7/24 részben a felperes és az I—II. r. alperesek a társtulajdonosai. Az I. r. alperes 1952-ben, a III. r. alperes pedig 1962-ben Amerikába vándorolt ki, tartózkodási helyük ismeretlen. A II. r. alperes a községből 1946-ban elköltözött, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az ingatlanon levő lakóházat — a csatolt tanácsi iratok szerint — a második világháború során bombatalálat érte. A lerombolt épület helyére a felperes a közös telken egy szobából és konyhából álló lakóházat épített. A felperes keresete annak a megállapítására irányult, hogy a közös telken levő felülépítmény kizárólag az ő tulajdona. A járásbíróság mindhárom alperes részére ügygondnokot rendelt ki, aki a kereset elutasítását kérte. A bizonyítási eljárás lefolytatása után hozott ítéletben a járásbíróság megállapította, hogy a perbeli ingatlanon levő egy szobából, konyhából álló lakóházat a felperes építette, és így annak tulajdonjoga kizárólag őt illeti. Utalt a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre. A becsatolt telekkönyvi szemléből megállapította, hogy a perbeli ingatlanok egyik tulajdonosa a felperes, s miután a lakóházat egyedül ő építette, így arra a jogi következtetésre jutott, hogy a felülépítmény tulajdonjoga is kizárólag — a felperest illeti. A járásbíróság ítélete — fellebbezés hiányában — jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, avagy valamely más okból teljesítést nem követelhet (Pp. 123. §). A megállapítási kereset megindításának tehát két sajátos feltétele van: a jogvédelem szükségessége, vagyis az, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges; — másrészt a teljesítés követelésének kizártsága, amikor is a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. E két feltétel konjunktív jellegű, vagyis a megállapítási kereset megindításakor mindkettőnek egyidejűleg és együttesen kell fennállnia. A felperes arra alapítja keresetét, hogy a közös telken épült házat 36