Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

A szabadalom megadása iránt tett találmányi bejelentés szerint — amely épületszerkezetekre és azok előállítási eljárására vonatkozott — a szerkezet lényege az, hogy az épületelemek kereteit több rétegből ragasztják össze, és a kereteket fenyőfűrészpor és kötőanyag keverékéből készült masszával töltik ki. A bejelentés tárgya volt a ragasztóanyag, a massza és az impregnáló anyag előállítási eljárása is. Az Országos Találmányi Hivatal az épületszerkezetre nézve újdonságrontónak találta azt, hogy az 1964. évi Nemzetközi Vásáron az épületszerkezetet kiállították. Az eljárásra vonatkozó bejelentést pedig azért utasította el, mert az eljárást tartalmazó leírásrészek és az erre vonatkozó igénypontok az 1895. évi XXXVII. tv. (Szt.) 32. §-ában megállapított követelményeknek nem feleltek meg, és a közölt hiányok pótlására irányuló felhívásoknak a bejelentő nem tett eleget. A bejelentő a végzés elleni fellebbezését ügyvéd által képviselve terjesztette elő, ahhoz azonban szabályszerű meghatalmazást nem csatolt. A Budapesti Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal végzését lényegében indokai alapján helybenhagyta. Rámutatott arra is, hogy bár a fellebbezéshez szabályszerű meghatalmazás nincs csatolva, és ezért a képviseletet nem fogadta el, az ügyet érdemben tárgyalta, mert a fellebbezési szándék nyilvánvaló volt. A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A bejelentő fellebbezését ügyvéd által képviselve nyújtotta be, de ahhoz a Pp. 69. §-ának megfelelően kiállított meghatalmazást nem csatolt. A bíróság „a képviseletet nem fogadta el", de iá fellebbezést úgy tekintette, mintha azt a bejelentő maga személyesen terjesztette volna elő, jóllehet a fellebbezést a bejelentő maga alá sem írta [Pp. 93. § (3) bek.]. A bíróságnak ez az eljárása törvénysértő volt. Akkor járt volna el helyesen, ha a bejelentő hiányos fellebbezését a Pp. 235. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a 239. és 95. §-ában foglaltakra figyelemmel hiánypótlás végett visszaadja. A fellebbezés hiányainak megfelelő pótlása előtt a bíróság a fellebbezés érdemi vizsgálatába és elbírálásába nem is bocsátkozhatott volna. A bejelentő képviselője meghatalmazásának a hiányát csak a törvényességi óvási eljárásban pótolta. A bíróság a bejelentő fellebbezése felől anélkül határozott, hogy a bejelentőt előzetesen meghallgatta volna, annak ellenére, hogy az Országos Találmányi Hivatalnak a bejelentést elutasító végzését olyan hiányosságokra hivatkozva hagyta helyben, amelyek a fellebbezési eljárás során is pótolhatók lettek volna. Kétségtelen, hogy a bíróságnak a találmányi bejelentési ügyben a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésben kellett határoznia, de az iparjogvédelmi ügyekre vonatkozó különös rendelkezéseknek megfelelő módon. A szabadalmi (bejelentési) ügyintézést a 81 588/1914. KM sz. rendelet szabályozza. A rendelet 27. §-& szerint a bejelentés érdemleges elintézése során a bejelentőt a határozat hozatala előtt szükség esetén meg kell hallgatni. Ez a meghallgatás azt jelenti, hogy a bejelentőnek lehetőséget kell adni arra, hogy a szabadalmaztatást gátló körülményekre a döntés előtt részletesen nyilatkozhassék, illetőleg a szükségesnek mutatkozó pótlást megtehesse. A ren30