Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

követelését az 1921. évi LIV. tv. 36. §-a alapján elévültnek tekintette. E rendelkezés ugyanis a szerzői jogibitorlással okozott kár megtérítése iránti követelésre állapít meg hároméves elévülési időt, márpedig a felperes nem ilyen követelést érvényesített. A felperes követelése az alperessel kötött szerződésen alapul, a felperes e szerződéses jogviszony alapján őt megillető díj megfizetésére, tehát a szerződés teljesítésére kérte az alperest kötelezni [Ptk. 198. §, 277. § (1) bek.]. Ez ia követelés pedig a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében öt év alatt évül el. A másodfokú bíróságnak az elévüléssel kapcsolatban kifejtett álláspontja tehát helytálló. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést. A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az elévülés megszakadása után az elévülés újból kezdődik. A felperes képviseletében a Szerzői Jogvédő Hivatal az 1966. január 25-én kelt levelével szólította fel az alperest teljesítésre. E levélnek az alpereshez való megérkezésével [Ptk. 214. § (1) bek.] tehát az elévülés megszakadt. Ebből pedig az következik, hogy a megszakadást megelőző öt évben esedékessé vált [Ptk. 326. § (1) bek.] követelések tekintetében az ötéves elévülés újból kezdődött. Azt a legkorábbi külföldi előadást, amellyel kapcsolatban a felperes igényt érvényesített, 1961 szeptemberében tartották. A felperes tehát valamennyi előadással kapcsolatos követelését az elévülési időn belül érvényesítette, s ezért az alperes elévülési kifogása is alaptalan. [P. törv. Eln. Tan. 20 129/1969. sz., BH 1969/8. sz. 6143.] cb) Újítói jog 15. A nem újítással kapcsolatos pályázatból, feladattervből, illetőleg szerződésből származó, így az anyagi ösztönző jutalommal kapcsolatos munkaügyi vitában a bíróság — hatáskörének hiánya miatt — nem járhat el [57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 7. § (2) bek., az Mt. V-nek a 26/1969. (VIII. 3.) Korm. sz. r. 1. %-ával kiegészített 106. §-a e) pontja.] [P. törv. III. 20 834/1969. sz., BH 1970/4. sz. 6382. — L. 594. sorszám alatt.] <cc) Találmányi jog* 16. I. A szabadalmi bejelentési ügyben a bejelentőnek a bírósági eljárás során is lehetőséget kell adni arra, hogy a szabadalmaztatást gátló körülményekre a döntés előtt részletesen nyilatkozhassék, a pótlásokat megtehesse, s e célból a szükséghez képest meg kell hallgatni. II. A bejelentés tárgyának közszemlére kitétele az időleges oltalom idejének eltelte utáni bejelentés esetén sem újdonságrontó, ha a bejelentés olyan eljárási jellemzőkre is vonatkozik, amelyek a szerkezeti rész kiállítása útján megismerhetők nem voltak (1895. évi XXXVII. tv. 3. §, 81 588/1914. KM sz. r. 27., 28. §). * 1970. január 1-én az 1895. évi XXXVII. törvény helyébe az 1969. évi II. törvény lépett, a 81 588/1914. KM sz. rendelet pedig hatályát vesztette. 29