Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

h) Kötbér 111. A kötbérnek mint szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek az a célja, hogy a szerződő feleket a szerződés teljesítésére indítsa. A túl­zott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér mérsék­lésére akkor is sor kerülhet, ha a felek a törvényes mértéknél maga­sabb kötbért kötöttek ki [Ptk. 246. § (1) bek., 247. § (1) bek., 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 16. § (4) bek., 17. §]. A peres felek 1967. év végén, illetőleg 1968. január havában tenyész­tojás értékesítési szerződést kötöttek, amelynek értelmében az alperes 1968. évben a szerződésben részletezett havi bontás mellett és a szerző­désben foglalt mennyiségű tenyésztojást volt köteles átvenni a felpere­sektől. A szerződés biztosításaként a felek abban állapodtak meg, hogy a felperesek a szerződés szerint át nem adott, illetőleg az alperes a szer­ződés szerint felajánlott, de át nem vett tenyésztojások pénzbeli értéké­nek 50%-át köteles meghiúsulási kötbér címén megfizetni. A felperesek az 1968. január, február és március havi szerződéses kö­telezettségüknek eleget tettek, s az ezekben a hónapokban teljesítésre felajánlott tenyésztojás mennyiséget az alperes átvette. Ezt követően az alperes az 1968. március 25-én és április 27-én kelt leveleiben aka­dályközlést jelentett be a felpereseknél, amelyek szerint az 1968. áp­rilis hóra leszerződött tojásmennyiség 100%-át nem tudja átvenni. A vele naposlibák szállítására szerződéses viszonyban álló BOV sz-i gyár­egysége ugyanis a szerződésileg lekötött naposlibákat nem tudja értéke­síteni, s ezért népgazdasági érdekből szükséges a felesleges keltetésből származó készletképződés megakadályozása. A felperesek az alperes akadályközlését nem fogadták el, s vele szem­ben meghiúsulási kötbérigényt jelentettek be, majd a bírósághoz fordul­tak, s keresetükben az alperest az át nem vett tenyésztojás értékének 50%-át kitevő meghiúsulási kötbér megfizetésére kérték kötelezni. Az alperes a perben vétlenségére hivatkozott, s a kereset elutasítását kérte. Vétlenségét azzal kívánta igazolni, hogy a szerződés részbeni meghiúsulásáért nem ő, hanem a vele szerződéses viszonyban állott BOV sz-i gyáregysége a felelős. Ellene a Fővárosi Gazdasági Döntőbi­zottság előtt eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként a dön­tőbizottság a jelen per beavatkozóját 46 825 Ft meghiúsulási kötbér meg­fizetésére kötelezte. A határozat szerint a beavatkozó az 1968. évre mindössze 104 000 db naposliba szállítására kötött szerződést a földmű­vesszövetkezetekkel és az egyéni termelőkkel, ezzel szemben 175 000 db naposliba átvételére szerződött. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének részben helyt adott, s az alperes által fizetendő meghiúsulási kötbér mértékét — az alperes érté­kesítési nehézségeire tekintettel — 20%-kal mérsékelte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes és a II—IV. r. felperesek fellebbezéssel, az I. r. felperes pedig csatlakozó fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által fizetendő kötbér mértékét 70%-kal mérsé­kelte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása többek között rámutatott 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom