Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

Ezen túl, vagyis 138,6 [J-ölet illetően azonban köti, s ez utóbbi vonatkozásában attól nem lehet eltérni. A Kr. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint ugyanis a telek 400 •-ölön felüli részét a már említett mellékletben foglalt, a telekre vonatkozó legalacsonyabb irányárnak megfelelően kell értékelni, s az így megállapított összeget a bírósági eljárásban sem lehet felemelni. Miután a II. r. felperes telke összesen 538,6 •-öl, ezért 138,6 Q-öl vonatkozásában •-ölenként csupán 40 Ft, vagyis az irányár szerint adható legalacsonyabb kártalanítás állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 906. sz. (új szám PK 11. PH 158. old.) állásfoglalása .arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentősége van, ezért — ha a valóságos érték megállapítása céljából szükséges — a forgalmi értéket is fel kell deríteni. Szükséges ez különösen azért, hogy a társadalmi és az egyéni érdek összhangja biztosítva legyen, illetőleg olyan telkek esetében, amikor — figyelmen kívül hagyva természetesen a konjunkturális árakat — többségükben vannak nyomós, jelentős értéknövelő tényezők, viszont értékcsökkentő tényező nem, vagy alig fordul elő. A szakértő a perben azt is előadta, hogy magánforgalomban, illetőleg az OTP útján milyen összegért keltek el ugyanilyen minőségűnek tekintendő telkek Kecskeméten a közelmúltban. Ebből kitűnik, hogy a forgalmi érték 300—600 Ft között váltakozott. Az OTP már felparcellázott megfelelő építési telkeket mintegy 300 Ft körüli összegben adott el. Kiemelve, hogy az eljárt bíróságoknak a II. r. felperes telkével kapcsolatosan tett megállapításai a telek értéknövelő, értékcsökkentő tényezői vonatkozásában helytállóak, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a II. r. felperes telkéért a Kr-ban megjelölt irányár felett 400 •-ölig •-ölenként 200 Ft összeg a megfelelő kártalanítás. Az ezen felüli részt illetően, vagyis 138,6 •-ölért •-ölenként azonban csak 40 Ft kártalanítás megállapítására van lehetőség. A kifejtettekhez képest a Legfelsőbb Bíróság a II. r. felperes 538,6 •-öl telke után összesen 85 544 Ft kártalanítást állapított meg (400 •-öl X 200 Ft-tal = 80 000 Ft + 138,6 •-öl X 40 Ft-tal = 5544 Ft), s miután az alperes a II. r. felperesnek összesen 53 860 Ft kártalanítást már fizetett a telek után, ezért az alperest a különbözetként mutatkozó összeg megfizetésére, valamint ez után a birtokbaadás napjától való kamat fizetésére is kötelezte. Ezért a másodfokú bíróság ítéletének ama részét, amellyel a II. r. felperesnek a telek kártalanítása iránti keresetét elutasító elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta, az elsőfokú bíróság ítéletének vonatkozó rendelkezésére is kiterjedően a Pp. 274. §-ánafc (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az alperest a fentiek szerint további összesen 31 684 Ft (85 544 — 53 860 = 31 684 Ft) kártalanításra, valamint ezen összeg 1966. május 13. napjától járó évi 5%-os kamatának a megfizetésére is kötelezte. [P. törv. II. 21 056/1967. sz., BH 19&8/6 sz. 5713.] 1 ' 105