Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

arról is, hogy a bírósági letétben levő összeget a jogosult a kisajátított épület kiürítése esetében felveheti, ha pedig kiürítési kötelezettségének az ítéletben megállapított határidőn belül nem tesz eleget, a kisajátítást kérő megfelelő cserelakás biztosításának igazolása mellett a bírósági letétben levő összegnek részére való visszautalását kérheti. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 39. és 40. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kisajátított épületben lakó tulajdonos cserelekásra, illetőleg cserehelyiségre nem tart igényt, az épület értékét a 29. § (1), illetőleg (2) bekezdése alapján nem kell csökkenteni. Előfordul, hogy a tulajdonos cserelakásra, illetőleg cserehelyiségre nem tart ugyan igényt, de a kisajátított épületben volt lakását, illetőleg egyéb helyiségét vagy a részére ideiglenesen adott cserelakást az ítélethozatal időpontjáig nem tudta kiüríteni. Ilyen ok lehet pl. az, hogy építés alatt álló házának (lakásának, egyéb helyiségének) beköltözhetősége elhúzódik. Minthogy ezekben az esetekben a tulajdonos részére cserelakást, illetőleg cserehelyiséget nem kell biztosítani, s a kisajátított épület, illetőleg az ideiglenesen adott cserelakás kiürítésének csak átmeneti akadálya van, nyilvánvaló, hogy a kártalanítási összeget a beköltöző állapot figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges helyzetnek megfelelően azonban a tulajdonos a teljes kártalanítási összegnek a részére való kifizetésére nem tarthat igényt, mert ez esetben visszaélésekre nyílnék lehetőség. Ezért a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy a kártalanítási összegből a Kr. 29. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdésében meghatározott 40%-ot helyezze bírósági letétbe, s csak az ezt meghaladó kártalanítási összeget fizesse ki a tulajdonosnak. Ez a megoldás mind a tulajdonos, mind pedig a kisajátítást kérő érdekeit megfelelően biztosítja. Emellett azonban rendelkezni kell az ítéletben a bírósági letétbe helyezett összeg kiutalásának feltételeiről is. E körben mindenekelőtt meg kell szabni azt a határidőt, amelyen belül a tulajdonosnak — kötelezettségvállalásához mérten — a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást ki kell ürítenie. A határidőt a bíróságnak — a kiürítés időleges akadályának számbavételével — mindkét fél méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatároznia. A bíróságnak továbbá rendelkeznie kell arról is, hogy ha a tulajdonos az említett határidőn belül a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást kiüríti, s ezt igazolja, kérheti a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való kiutalását. Ha viszont az említett határidőn belül kiürítési kötelezettségének nem tesz eleget, erre az esetre az ítéletben fel kell jogosítani a kisajátítást kérőt, hogy megfelelő cserelakás (cserehelyiség) biztosítása és ennek igazolása esetén a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való visszautalását igényelhesse. [PK 917. sz., BH 1967/7. sz.] 57. a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr.) 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a használó milyen jogcímen lakik a lakásban. Ha az épületben lakó személy elhelyezéséről a kisajátítás következeiében a kisajátítónak, illetőleg a lakásügyi szervnek kell gon* 78