Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

a közmű létesítésének költségeihez hozzájárult, ha hozzájárulása nem meghatározott pénzösszeg fizetésével, hanem jelentős értékű társadalmi munka végzésével történt. Ebből következik, hogy a tulajdonos által végzett jelentős értékű társadalmi munka alapján is meg lehet állapítani a Kr. 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzések" 4. pontjában meghatározott közművesítési fokozat meglétét. A községfejlesztési hozzájárulás teljesítése viszont ilyen megállapításra nem nyújt alapot, minthogy ez adójellegű szolgáltatás, amelynek fizetése nincs függővé téve a közmű tényleges létesítésétől. [PK 910. sz., BH 1967/7. sz.] 50. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet 25. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben az újraelőállítási költséget — ha annak megállapítása hasonló épület értékéhez történő arányosítással nem lehetséges, és érvényes beruházási költségnorma sincs — a helyileg rendelkezésre álló kivitelező által felszámítható tételes költségvetés alapján kell megállapítani. Ha több kivitelező (állami vállalat, szövetkezet, illetőleg magánkisiparos) jöhet számításba, a legalacsonyabb költségvetés alapján kell az újraelőállítási költséget meghatározni. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 25. §-ának (2) bekezdése szerint: ha valamely épület az irányár-táblázatokban nem szerepel, az újraelőállítási költséget a táblázatban szereplő hasonló épület értékéhez történő arányosítással, ha pedig ez nem lehetséges, az érvényes beruházási költségnormák alapján vagy az épület felmérése alapján kiszámított tételes költségvetés útján kell meghatározni. Nem tartalmaz rendelkezést e bekezdés arra vonatkozóan, hogy — beruházási költségnorma hiányában — milyen kivitelezőre irányadó tételes költségvetést kell alkalmazni. A jogszabályok ugyanis általában eltérő költségvetési előírásokat állapítanak meg aszerint, hogy ki a kivitelező (állami vállalat, szövetkezet vagy magánkisiparos). A kérdés eldöntésénél mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a kisajátított épület újraelőállítására állami vállalat, szövetkezet vagy kisiparos jogosult-e. Ha tehát a kisajátítás helyén van olyan kivitelező, akivel az építési munkát el lehetne végeztetni (a tulajdonos rendelkezésére áll), a reá nézve irányadó költségvetési előírásokat kell alkalmazni. Ha pedig a kisajátítás helyén több kivitelező is szóba jöhet (szövetkezet és magánkisiparos, illetőleg állami vállalat, szövetkezet és magánkisiparos), az érvényes költségvetési előírások közül az alacsonyabbat (legalacsonyabbat) kell alkalmazni. Ez utóbbi esetben ugyanis a kisajátítást kérő terhére méltánytalan előnyhöz juttatná a tulajdonost a magasabb költségvetési előírások figyelembevétele. [PK 911. sz., BH 1967/7. sz.] 51. Ha a kisajátítást kérő a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, s ezért azokat a tulajdonos lebontja és anyagukat elviszi [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 26. §], a bontási költséget a kisajátítást kérőnek kell viselnie, illetőleg azt a bontási anyag értékéből le kell vonni. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr.) 73