Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

létéhez fűzött „Megjegyzések" 4/c és 4/d alpontja] nemcsak a telekre bevezetett, hanem a telek előtt húzódó szennyvízcsatornázást, gázvezetéket vagy távfűtési vezetéket is figyelembe kell venni. b) Az alacsonyabb közművesítési fokozat követelményeit meghaladó, de a magasabbat el nem érő közművesítettség eseteiben a bíróság az irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdése alapján térhet el. c) A közmű létesítésével kapcsolatban végzett jelentősebb értékű társadalmi munka a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak minősül. a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzések" 4/c) pontja szerint a teljes közművesítés megállapításához szennyvízcsatornázás is szükséges, míg a 4/d) pont szerint a magasfokú közművesítés megállapításához az szükséges, hogy ezenfelül gáz, vagy távfűtés is legyen. A közművesítés értéknövelő jellegét az adja, hogy a közművesítés nagy befektetéssel már megtörtént, s ennek igénybevételére viszonylag jelentéktelen költséggel megvan a lehetőség. A telkek közművesítettségénél a közfelfogás közművesítésen a terület közművesítését érti, közelebbről azt a lehetőségét, hogy a telekre a közműveket be lehet vezetni. Minthogy pedig a jogszabály a teljes, illetőleg a magasfokú közművesítés megállapításához a szennyvízcsatornázásnak, a gázvezetéknek, illetőleg a távfűtés-vezetéknek a telekre való bekötését nem írja elő, a bekötés e közművesítési fokozatok megállapíthatóságának nem előfeltétele. Ezt az álláspontot támasztja alá az is, hogy a közművesítettség foka a telkek irányárának megállapítása szempontjából jelentős, márpedig a be nem épített telekre rendszerint sem a szennyvízcsatornázást, sem gázvezetéket, illetőleg a távfűtést nem szokták bekötni, mindez a beépítés alkalmával történik meg. Az ellenkező álláspont esetén tehát beépítetlen telkeknél a teljes, illetőleg a magasfokú közművesítés megállapítására általában nem is kerülhetne sor. b) A Kr. 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzések" 4. pontja a)—d) alpontokban sorolja fel a közművesítési fokozatokat. Ezek a fokozatok szigorúan körülhatárolt feltételek meglétén alapulnak. A bíróságnak tehát nincs törvényes lehetősége arra, hogy egyes feltételek hiányában közbülső fokozatokat állapíthasson meg, és ezek alapján az 5. számú mellékletben meghatározott irányárkereteken kívül újabb irányárkereteket létesítsen. Mindebből következik, hogy ha a közművesítettség az alacsonyabb közművesítés-fokozat követelményeit meghaladja, de a magasabbat nem éri el, a bíróság az alacsonyabb közművesítési fokozatnak megfelelő irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdése alapján térhet el. c) A Kr. 21. §-ának (4) bekezdése értelmében a közművesítés fokát értéknövelő tényezőként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, vagy a létesítés költségeihez hozzájárult, illetőleg ha a közmű a tulajdonos tulajdonjogának megszerzésekor már megvolt. A közfelfogás a tulajdonost abban az esetben is úgy tekinti, mint aki 72