Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

létéhez fűzött „Megjegyzések" 4/c és 4/d alpontja] nemcsak a telekre bevezetett, hanem a telek előtt húzódó szennyvízcsatornázást, gázveze­téket vagy távfűtési vezetéket is figyelembe kell venni. b) Az alacsonyabb közművesítési fokozat követelményeit meghaladó, de a magasabbat el nem érő közművesítettség eseteiben a bíróság az irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdése alapján térhet el. c) A közmű létesítésével kapcsolatban végzett jelentősebb értékű tár­sadalmi munka a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak minősül. a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzések" 4/c) pontja szerint a tel­jes közművesítés megállapításához szennyvízcsatornázás is szükséges, míg a 4/d) pont szerint a magasfokú közművesítés megállapításához az szükséges, hogy ezenfelül gáz, vagy távfűtés is legyen. A közművesítés értéknövelő jellegét az adja, hogy a közművesítés nagy befektetéssel már megtörtént, s ennek igénybevételére viszonylag jelentéktelen költséggel megvan a lehetőség. A telkek közművesítettsé­génél a közfelfogás közművesítésen a terület közművesítését érti, köze­lebbről azt a lehetőségét, hogy a telekre a közműveket be lehet vezetni. Minthogy pedig a jogszabály a teljes, illetőleg a magasfokú közművesítés megállapításához a szennyvízcsatornázásnak, a gázvezetéknek, illetőleg a távfűtés-vezetéknek a telekre való bekötését nem írja elő, a bekötés e közművesítési fokozatok megállapíthatóságának nem előfeltétele. Ezt az álláspontot támasztja alá az is, hogy a közművesítettség foka a telkek irányárának megállapítása szempontjából jelentős, márpedig a be nem épített telekre rendszerint sem a szennyvízcsatornázást, sem gázvezetéket, illetőleg a távfűtést nem szokták bekötni, mindez a be­építés alkalmával történik meg. Az ellenkező álláspont esetén tehát beépítetlen telkeknél a teljes, ille­tőleg a magasfokú közművesítés megállapítására általában nem is kerül­hetne sor. b) A Kr. 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzések" 4. pontja a)—d) alpontokban sorolja fel a közművesítési fokozatokat. Ezek a foko­zatok szigorúan körülhatárolt feltételek meglétén alapulnak. A bíróság­nak tehát nincs törvényes lehetősége arra, hogy egyes feltételek hiá­nyában közbülső fokozatokat állapíthasson meg, és ezek alapján az 5. számú mellékletben meghatározott irányárkereteken kívül újabb irány­árkereteket létesítsen. Mindebből következik, hogy ha a közművesítettség az alacsonyabb közművesítés-fokozat követelményeit meghaladja, de a magasabbat nem éri el, a bíróság az alacsonyabb közművesítési fokozatnak megfelelő irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdése alapján térhet el. c) A Kr. 21. §-ának (4) bekezdése értelmében a közművesítés fokát értéknövelő tényezőként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a köz­művet a tulajdonos létesítette, vagy a létesítés költségeihez hozzájárult, illetőleg ha a közmű a tulajdonos tulajdonjogának megszerzésekor már megvolt. A közfelfogás a tulajdonost abban az esetben is úgy tekinti, mint aki 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom